"A Mindenség energiája birtokba vesz téged.
Megszáll téged; te nem vagy többé -
csak a mindenség van.
Ebben a pillanatban, amint a csend
beléd hatol, képes vagy
megérteni a csend jelentőségét,
mert ez ugyanaz a csend,
amit Gautam Buddha is
megtapasztalt.
Ez ugyanaz a csend, amit Csuang Cu
vagy Bodhidharma, vagy
Nanszen... A csend íze ugyanaz.
Az idő változik, a világ folyton
átalakul, de a csend élménye,
az öröm, amit magával hoz,
ugyanaz
marad.
Ez az egyetlen olyan dolog, amiben
megbízhatsz;
az egyetlen olyan dolog, ami sosem
hal meg.
Egyedül ezt tekintheted valódi
lényednek."
Osho
.........................................................................<>Doke<>.........................................................................."Hallgass a szívedre, élj úgy, ahogyan a szíved diktálja, akármi is legyen a tét: A tökéletes egyszerűség ára nem kevesebb, mint a világ minden kincse...
Egyszerűnek lenni nagyon nehéz, mert az egyszerűségért mindenedet oda kell adnod. Mindent el kell veszítened ahhoz, hogy egyszerű lehess. Ezért az emberek inkább a bonyolultságot választották, és teljesen elfelejtették, hogy hogyan lehetnek egyszerűek. De csak egy egyszerű szív tud Istennel együtt lüktetni, egy ritmusban. Csak az egyszerű szív dala képes harmóniát alkotni Isten dalával. Hogy ezt elérhesd, meg kell találnod a szívedet, a saját dobbanásodat, a saját lüktetésedet."
Osho
.........................................................................<>Doke<>..........................................................................A Bolond minden pillanatban, minden egyes lépésével maga mögött hagyja a múltat.
Kezében a tisztaságát, az ártatlanságát és a bizalmát jelképező fehér rózsán kívül
semmit nem visz magával.
Mellénye mintázata a tarot mind a négy elemének színeit tartalmazza, ezzel jelezve,
hogy teljes összhangban él mindennel, ami körülveszi őt.
Intuíciója tökéletesen működik.
Ebben a pillanatban az egész világegyetem támogatja és segíti őt, hogy beleugorjon az
ismeretlenbe. Kalandok várnak rá az élet dzsungelében.
A kártya azt jelképezi, hogy ha most azonnal képes vagy bízni a megérzéseidben,
abban, hogy mit érzel helyesnek, akkor nem tévedhetsz el.
Lehet, hogy tetteid "bolondnak" tűnnek mások szemében, talán még saját magad
számára is, ha a racionális elméddel akarod elemezni őket.
De a "nulladik" helyet elfoglaló Bolond a szám nélküli szám, ahol a bizalom és az
ártatlanság a vezetőid, nem pedig a szkepticizmus és a múlt tapasztalatai.
.........................................................................<>Doke<>..........................................................................
A dolgok, amelyeket megtanultam az élettől:
"Buddha valóban az egyik legkifejezőbb szót
választotta:
sunjata.
Az angol szó,az angol megfelelője ennek-a semmi-
nem ennyire gyönyörű kifejezés.
Ezért változtatom én "semmi-ség"-gé.
Hiszen a semmi az nem csak semmi:
az minden.
Ott vibrál benne mindennek a lehetősége.
Minden benne van, tökéletes.
Megnyilvánulatlan, de mindent magában rejt.
Előtted is csak a természet van, utánad is csak a természet van... miért kell akkor a
közepén ekkora hűhót csinálni?
Miért kell a közepén ennyire aggódni, ennyit nyugtalankodni, ennyire nagyravágyónak
lenni?
Miért ez a kétségbeesés?
Az egész út a semmi-ségből indul,
és a semmi-ségben végződik."
Osho
.........................................................................<>Doke<>...................................................................................................................................................<>Doke<>.........................................................................."Te nem vagy börtönben, nem vagy
kalitkában.
Kitárhatod a szárnyaid, és tiéd az egész égbolt.
A Hold, a Nap, az összes csillag
mind-mind hozzád tartozik.
Beleveszhetsz a végtelen kékségbe...
Csak hagyd ott végre azt a kalitkát,
lépj ki belőle, és tiéd az egész égbolt.
Tárd ki szárnyaid, és repülj a nap felé, mint egy sasmadár.
A belső égbolton, a belső világban a
szabadság a legnagyobb érték - minden
más, még a boldogság és az eksztázis is
csak másodlagos mellette.
Ezerféle virág van, szinte
megszámlálhatatlan, de mind csak a
szabadság légkörében életképes."
Osho
Élünk...ki hogyan?
Ugye mindenki maga dönt. Vannak az utak amiket végig kell járjunk a buktatóival együtt.
Bírjuk-e vagy nem?
Ez itt a kérdés.
Sokszor porban fetrengünk, s van hogy a mennyekben érezzük magunk....
Nincs köztes állapot?
Ez csapongás.....mintha szinusz görbeként élnénk....s az tudjuk végtelen :(
NEM AKAROM MÁR EZT!!!
.........................................................................<>Doke<>..........................................................................
"A mester feladata pusztán az, hogy az idegösszeomlásodat áttöréssé alakítsa;
hogy a letörésből áttörés legyen.
A pszichiáter csak úgy-ahogy összetákol; neki ez a feladata.
Ő nem azért van, hogy megváltoztasson téged.
Az átalakuláshoz meta-pszichológiára, a buddhák pszichológiájára lesz szükséged.
A legnagyobb kaland az életben az, amikor tudatosan átélsz egy összeomlást.
Ugyanakkor ez a legnagyobb kockázat is egyben, hiszen senki nem garantálhatja, hogy valóban áttörés lesz belőle.
Az lesz belőle, de ezeket a dolgokat nem lehet garantálni.
A káosz benned az ősidőkből származik: sok-sok életen keresztül veled van már; átláthatatlan, sűrű káosz - szinte egy önálló világegyetem.
Ezért amikor először meglátod és belekerülsz, persze, hogy veszélyben érzed magad.
Ám anélkül, hogy szembenéznél ezzel a veszéllyel, sosem válhatsz teljessé, egy és oszthatatlan egyéniséggé.
A zen, vagyis a meditáció az, ami segít kiegyensúlyozottan, összeszedetten és éberen átjutni a káoszon, a lélek éjsötétjén.
A hajnal nincs messze - de mielőtt eljutsz a hajnalhoz, keresztül kell menned a sötét éjszakán is.
És ahogy a hajnal egyre közeledik, az éj egyre sötétebbé válik."
Osho
.........................................................................<>Doke<>.........................................................................."A mag nem tudhatja, hogy mi fog történni; a mag soha nem látta még a virágot.
És a mag el sem hiszi, hogy ott rejlik benne a gyönyörű virág lehetősége. Hosszú az út, és mindig biztonságosabb inkább el sem indulni rajta, mert az út ismeretlen, és semmit nem lehet garantálni.
Ezer és egy veszély leselkedik az úton; csapdák és kelepcék szegélyezik mindenfelé - a mag a kemény maghéjba rejtve biztonságban van.
De most tesz egy próbát: összeszedi magát, ledobja magáról a biztonságot jelentő kemény burkot, és elindul.
A küzdelem azonnal elkezdődik: a kínlódás a talajjal, a kövekkel, a sziklákkal.
És amilyen kemény volt a mag, olyan lágy lesz most a csíra, s a törékeny növényre ezerféle veszély leselkedik.
A mag eddig biztonságban volt, akár ezer évig is biztonságban lett volna - a csíra számára azonban rengeteg a veszély.
De a csíra elindul az ismeretlen felé, a nap felé, a fény forrása felé, anélkül, hogy tudná "hová?" és "miért?"
Hatalmas keresztet kell cipelnie, de a magot megszállta egy álom, és ezért nekivág az útnak.
Ugyanilyen az ember útja is.Nagyon viszontagságos.
Sok bátorság kell hozzá."
Osho
.........................................................................<>Doke<>.........................................................................."A fájdalom nem azért van, hogy szomorúvá tegyen, ne feledd. Ez az a pont, ahol az emberek mindig eltévednek... A fájdalom csak azért van, hogy éberebbé tegyen - mert az emberek csak akkor válnak éberré, amikor a nyílhegy mélyen a szívükbe hasít, és megsebzi őket. Egyébként nem ébrednek fel. Amikor az élet könnyű, kényelmes és zökkenőmentes, akkor kit érdekel? Akkor ki törődik az éberséggel? Amikor a barátod meghal, az egy lehetőség. Amikor a szerelmed elhagy... azok a sötét éjszakák, amikor olyan magányos vagy... annyira szeretted őt, mindenedet kockára tetted érte, és most hirtelen nincs többé veled. Magányosságod sírásában... ott a lehetőség; ha jól használod, tudatossá tesz. A nyíl hegye fájdalmasan éget - használd fel. A fájdalom nem azért van, hogy nyomorulttá tegyen, hanem azért, hogy tudatosabbá válj! És ha tudatossá váltál, minden szenvedés eltűnik."
Osho
"Hosszú korszakokon át, újra és újra elmondták már ezt... az összes vallásos ember
ezt mondogatta:
"Egyedül érkezünk ebbe a világba, és egyedül is távozunk."
Minden összetartozás illúzió.
Az összetartozás ideája azért jelenik meg bennünk, mert egyedül vagyunk, és ez fáj.
Mi az egyedüllétünket együttlétbe akarjuk fojtani...
Ezért olyan fontos nekünk a szerelem.
Próbáld megérteni a dolog lényegét.
Általában azt gondolod, azért szerettél bele valakibe, mert az illető gyönyörű.
De ez nem így van.
Az igazság az, hogy azért leszel szerelmes, mert képtelen vagy egyedül maradni.
Ezért menekülsz, ezért próbálsz valahogy kitérni önmagad elől.
Vannak, akik nem emberekbe, hanem a pénzbe szeretnek bele.
Ők a pénzt és a hatalmat kezdik hajkurászni, aztán politikus lesz belőlük.
Ez is csak egyedülléted elkerülését szolgálja.
Ha megfigyeled az embert, ha alaposan megfigyeled önmagad, meg fogsz lepődni
- az ember minden tevékenységét visszavezetheted egyetlen egy kiindulóponthoz.
Ez pedig nem más, mint az egyedülléttől való félelem.
Minden más csupán kifogás.
Az igazi ok, hogy nagyon egyedül érzed magad."
Osho
.........................................................................<>Doke<>.........................................................................."A múlt, a jelen és a jövő nem az idő, hanem az elme részei.
Az, ami többé nincs az elme előtt, múlttá válik.
Az, ami most előtte van, a jelen.
És az, amelyik hamarosan az elme elé kerül, a jövő.
A múlt az, ami nincs többé előtted.
A jövő az, ami még nincs előtted.
És a jelen az, ami épp most van előtted, de már csúszik kifelé a látóteredből.Mindjárt múlt lesz belőle... Ha nem ragaszkodsz a múlthoz... Mert a múlthoz kötődni nagy ostobaság, hiszen már nincs ott - az a vonat már elment.
Ami elmúlt, elmúlt!
És a jelenhez se ragaszkodj, mert az is elmúlik, és abból is hamarosan múlt lesz.
Ne kapaszkodj a jövőbe se - a reményekbe, a képzelgéseidbe a terveidbe - mert a holnapból ma lesz, és hamarosan tegnappá válik az is.
Egyszer mindenből tegnap lesz.
Minden kicsúszik a kezeid közül.
A ragaszkodás mindenképpen szenvedést fog okozni.Inkább engedj el mindent."
Osho
.........................................................................<>Doke<>...................................................................................................................................................<>Doke<>.........................................................................."Amikor te egyedül vagy, akkor nem egyszerűen egyedül vagy - te magányos vagy.
A magány és az egyedüllét között pedig óriási különbség van.
Amikor magányos vagy, akkor a másikra gondolsz, hiányolod a másikat.
A magányosság egy negatív állapot. Úgy érzed, jobb lenne, ha a másik - a barátod, a feleséged, az anyád, a szerelmed, a férjed - ott lenne. Jobb lenne, ha a másik ott lenne veled... de nincs ott.
A magány a másik hiánya.Az egyedüllét viszont önmagunk jelenléte.
Az egyedüllét nagyon pozitív;
egy jelenlét,
egy túlcsorduló jelenlét.
Annyira szétárad a jelenléted, hogy betöltheted vele az egész világegyetemet, és senki másra nincs szükséged."
Osho
"Ne légy túl okos, különben ugyanaz maradsz; nem tudsz megváltozni.
A félmegoldások a szeretet útján, a félmegoldások a meditáció útján nagyon összezavarnak.
Ezek nem segítenek...
De az ego nem szeret segítséget kérni, ezért te inkább megpróbálsz kompromisszumot kötni.
Ez a kompromisszum azonban még veszélyesebb, még inkább összezavar, mert az eredeti zavarodottságodból csak még nagyobb zűrzavart csinál.
Próbáld tehát megérteni, miért keresed annyira a kompromisszumot.
Előbb-utóbb meg fogod érteni, hogy a kompromisszum nem segít rajtad.
A megalkuvásoddal lehet, hogy csak a döntésedet akarod elodázni, se erre, se arra nem akarsz menni, de lehet, hogy csupán a zavarodottságod elfojtását jelenti.
De akkor az másban fog megjelenni. Soha ne fojts el semmit, és légy mindig tisztában a helyzeteddel.
Ha pedig összezavarodsz, tudj róla, hogy össze vagy zavarodva.
Ez lesz az első tiszta kép önmagadról: tudod, hogy össze vagy zavarodva. Ezzel el is indultál az úton."
Osho
.........................................................................<>Doke<>..........................................................................Nem tudom, hívsz-e holnap,
nem tudom, jössz-e holnap,
de szeretném, ha szeretnél ma még.
Nem tudom, látsz-e holnap.
Nem tudom, lesz-e holnap.
Szeretném, ha szeretnél ma még.
Ha nézhetném, ahogy elalszol.
Ha itt lennél, mikor ébrednék.
Ha mégis máshogy lenne,
és én már nem leszek benne,legyen szép.
Legyen úgy is szép.
Akárhol és akármerre,
vezessen a jó szerencse,
és segítsen, segítsen az ég.
Minden ajtó titokra nyílik.
Ha tudnánk a jelszót, be se léphetnénk.
Nem tudom, hívsz-e holnap,
nem tudom, jössz-e holnap,
de szeretném, ha szeretnél ma még.
Nem tudom, látsz-e holnap.
Nem tudom, lesz-e holnap.
Szeretném, ha szeretnél ma még.
Mintha már a semmibe szédülnék,
szeretném, ha szeretnélek még!
Álmok olvadóban.
Lángok elfogyóban.
Szeretném, ha szeretnél ma még.
Napok, évek elfutóban.
Lábnyomok a tiszta hóban.
Szeretném, ha szeretnél ma még.
Mintha már a semmibe szédülnék,
szeretném, ha szeretnélek még!
Ha mégis máshogy lenne,
és én már nem leszek benne,legyen szép.
Legyen úgy is szép.
Akárhol és akármerre,
vezessen a jó szerencse,
és segítsen, segítsen az ég.
Nem tudom, hívsz-e holnap,
nem tudom, jössz-e holnap,
de szeretném, ha szeretnél ma még.
Nem tudom, látsz-e holnap.
Nem tudom, lesz-e holnap.
Szeretném, ha szeretnél ma még.
Mintha már a semmibe szédülnék,
szeretném, ha szeretnélek még!
Nem tudom, hívsz-e....stb.
Ha mégis máshogy...stb.
Nem tudom, hívsz-e...
Ady Endre: Félig csókolt csók
Egy félig csókolt csóknak a tüze
Lángol elébünk.
Hideg az este. Néha szaladunk,
Sírva szaladunk
S oda nem érünk.
Hányszor megállunk. Összeborulunk.
Égünk és fázunk.
Ellöksz magadtól: ajkam csupa vér,
Ajkad csupa vér.
Ma sem lesz nászunk.
Bevégzett csókkal lennénk szívesen
Megbékült holtak,
De kell az a csók, de hí az a tűz
S mondjuk szomorún:
Holnap. Majd holnap.
Bizonyos szellemeknél el kell időzni,
s meg kell őket emészteni,
ha úgy akarsz magaddal vinni valamit,
hogy az hűségesen megüljön lelkedben.
Aki mindenütt ott van, sehol nincs.
Ha az életet vándorúton töltjük,
a végén sok a vendéglátónk,
de nincs barátunk. (...)
Nem az szegény, akinek csak kevese van,
hanem aki többre vágyik.
Lucius Annaeus Seneca
Előre nézz ugyan, de ügyelj, hogy más lábára ne lépj...
azt tedd, ami jó, de alkudj meg azzal, ami szükséges és hasznos, és tartsd észben,
hogy néped számára egy élő tanácsadó, egy élő segítő kéz többet ér tíz halott hősnél, ki ujját se tudja már mozdítani többé...
s vigyázz, mert az elfogultság útja lefele vezet, s aki lefele halad, az már semmit sem ér.
Wass Albert
.........................................................................<>Doke<>..........................................................................Ezt ma találtam a gépen a 16 éves fiamtól......(szememben könnyek....mit rontottam el...Ő még gyermek...)
Anyukámnak!
Anya mikor ezt a verset neked írva
Éppen látlak az ágyon sírva
Rossz így látni sokszor téged
Fiadként vigasztalni nem könnyű értsd meg
Te próbálod takarni a szomorúságod
Ám ez nem mindig megy, de nem is bánom
Ki kell adni magadból, ami belülről gyötör
Ha nem teszed, előbb-utóbb ez felőröl,majd megöl
Nekem mindent nyugodtan elmondhatsz
Megértő leszek, hozzám bajtársként fordulhatsz
Anya téged NAGYON SZERTELEK
Remélem ezt a kis "verset" el nem felejted
SOHA

.........................................................................<>Doke<>..........................................................................
"Ügyelj arra, hogy megszerezd azt, amit szeretsz, különben kénytelen leszel megszeretni azt, amit kapsz."
George Bernard Shaw

Olvasd, nézd, hallgasd azt, amire a szervezeted vágyik, meglátod, minden hangulatodra, állapotodra találsz műfajt, s azon belül keresd azt a darabot, amelynek színvonala megüti a mértékedet.
Vavyan Fable
"Ha a meditációd fénye már minden éjszakádat beragyogja, akkor a halál sem halál többé számodra, hanem csak egy ajtó az isteni minőség felé.
Akkor szíved fényében a halál egy ajtóvá változik, amin keresztül beléphetsz az egyetemes lélekbe; eggyé válsz az óceánnal.
Ha nem tapasztalod meg ezt az óceán-érzést, hiába volt az életed.
Mindig most van, és a gyümölcs mindig érett.Csak bátorságot kell gyűjtened, hogy belépj a belső erdőbe.
A gyümölcs mindig érett, és az alkalom mindig épp megfelelő.
Nincs olyan, hogy "nem megfelelő pillanat".
Osho
.........................................................................<>Doke<>..........................................................................Amikor a gyümölcs beérik, magától lehullik a fáról. Az egyik pillanatban még ott lóg a nektártól dagadó gyümölcs az ágon, a másik pillanatban már le is hullott - de nem azért, mert bármi is kényszerítette erre, vagy mert ő le akart ugrani. Pusztán azért hullott le, mert a fa érezte, hogy a gyümölcs már megérett, és egyszerűen elengedte.
E kártya azt jelzi számodra, hogy készen állsz megosztani belső gazdagságodat, a "nektárodat" a világgal.
Mindössze csak el kell lazulnod ott, ahol éppen vagy, és hagynod kell, hogy megtörténjen.
A "lehullás" - önmagad másokkal való megosztása, kreativitásod kifejeződése - sokféleképpen megnyilvánulhat: a munkádban, a kapcsolataidban, mindennapi életed során.
Semmilyen különleges előkészületre vagy erőfeszítésre nincs szükség.
Egyszerűen csak ez a megfelelő pillanat.
.........................................................................<>Doke<>..........................................................................Ha megtaláltad az igazságot önmagadban, akkor mindent megtaláltál ebben a világban. Az igazság rajtad keresztül találja meg az útját. Amikor kinyitod a szemed, az igazság nyitja ki szemeit. Amikor behunyod a szemed, az igazság hunyja be szemeit.
Ez egy óriási meditáció. Ha megérted ezt az egyszerű módszert, akkor semmi mást nem kell csinálnod: bármit is cselekszel, azt az igazság teszi. Ha sétálsz, az az igazság; ha alszol, az igazság pihen benned; amikor beszélsz, az igazság beszél belőled; amikor csendben vagy, az igazság hallgat benned.
Ez az egyik legegyszerűbb meditációs technika. Lassan-lassan minden leülepszik benned e képlet szerint, és akkor már semmilyen technikára nincs szükséged. Amikor meggyógyultál, eldobod a meditációt, eldobod a gyógyszert. Akkor már igazságként élsz tovább: elevenen, tündöklőn, megelégedetten, üdvözülten - önmagad dalaként. Egész életed egy szavak nélküli imává, vagy még inkább áhítattá, isteni keggyé, egy olyan szépséggé változik át, ami nem a mi földi világunkhoz tartozik. Életed a túlvilágról a mi világunk sötétségébe hatoló fénysugárrá alakul át.
Osho

Elveszett néhány év
de végigkísért egy hang, egy név
ki voltam még gyermekként
vajon hogy néz most rám?
vajon hogy néz most rám?
Semmi sem jól történt
Mit álmodtam, porként hullott szét
De ha bízni tudsz bennem még
Tán átírhatnám
nem késő tán
S a zongorán újra szól egy dal
hogy hangszerbe zárt szívem él
tartozom még egy álommal
S hangom után talán megfordul a szél
a hétköznap álarcát hagytam,
hogy végleg rám rakják
kilépek az ajtón át, ez egy roskadó ház
s te a fényben ott vársz
S a zongorán újra szól egy dal
hogy hangszerbe zárt szívem él
tartozom még egy álommal
S hangom után talán megfordul a szél
s fény gyúl mindenhol
A zongorán újra szól egy dal,
hogy hangszerbe zárt szívem él
de tartozom még egy álommal
S hangom után talán megfordul a szél
Elveszett néhány év
de végigkísért egy hang, egy név
ki voltam még gyermekként
ugye büszke vagy rám?
ugye büszke vagy rám?
Most múlik pontosan,
Engedem had menjen
Szaladjon kifelé belőlem
Gondoltam egyetlen
nem vagy itt jó helyen
nem vagy való nekem
Villámlik mennydörög
ez tényleg szerelem.
Látom, hogy elsuhan
felettem egy madár
tátongó szívében szögesdrót
csőrében szalmaszál
Magamat ringatom,
még ő landol egy almafán
az Isten kertjében
almabort inhalál
Vágtatnék tovább veled az éjben
Az álmok foltos indián lován
Egy táltos szív remeg a konyhakésben
Talpam alatt sár és ingovány
Azóta szüntelen
őt látom mindenhol
Meredten nézek a távolba
otthonom kőpokol
szilánkos mennyország
folyékony torz tükör
szentjánosbogarak fényében tündököl
Egy indián lidérc kísért itt bennem
Szemhéjain rozsdás szemfedő
A tükrökön túl fenn a fellegekben
Furulyáját elejti egy angyalszárnyú kígyóbűvölő
Két verziót is találtam.
Egy dal, két előadó.
Mind a kettő érzéseket közvetít nekem és nem ugyanazokat.
.........................................................................<>Doke<>..........................................................................Üdvözlöm érintem nem mutatom
Nem emlékeztetem nem kutatom
Nem zavarom zavarom csak figyelem
Belefeledkezem vele utazom
Nem sürgetem nem várom
Nem bántom nem sajnálom
Nem sajnáltatom magam magam adom
Neki megadom neki megadom magam
Felkavarom felkavarodom
Megálmodom belelátom
Megkövetem megkövetelem
Megszelídítem megbánom
Meggyújtom eloltom meggyújtom eloltom
Megoltalmazom elragadom
Elragadtatom magam magam adom
Megadom megadom neki megadom magam
Nem suttogom elkántálom
Megkóstolom megkínálom
Keveredek belehabarodom
Belefeledkezem vele utazom
Felismerem feltüzelem
Megszállom megbabonázom
Megbabonáztatom magam magam adom
Megadom megadom neki megadom magam..
(fantasztikus érzésekről...lehengerlő módon szól... nagyon tetszik ez Nekem!)
Szerelem?
Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,
Elrévedezni némely szavadon,
mint alkonyég felhőjén, mely ragyog,
És rajta túl derengő csillagok.

Én nem tudom mi ez, de édes ez,
Egy pillantásod hogyha megkeres,
mint napsugár, ha villan a tetőn,
holott borongón már az este jön.
Én nem tudom mi ez, de érezem,
hogy megszépült megint az életem,
Szavaid selyme szíven simogat,
Mint márciusi szél a sírokat.
Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,
Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.
Ha balgaság, ha tévedés, legyen
Ha szerelem, bocsájtsd ezt meg nekem!
Juhász Gyula
"Félelmetes, milyen ereje van néha egy szónak.
Sorsokat sodor és életeket dönt.
Egyetlen szó, amit nem kellett volna kimondani."
Wass Albert
A kontrollnak megvan a maga ideje és helye, de ha ez irányítja életünket, akkor végül teljesen megmerevedünk.
Az Ember teljesen bezárja magát az őt körülvevő piramis-idomok közé.
A fény ott ragyog és csillog fényes felületein, de át nem hatolhat rajtuk.
Olyan, mintha belémumifikálódott volna ebbe a monstrumba, melyet maga köré épített.
Kezeit ökölbe szorítja, tekintete üres, szinte vak. Testének az asztal alatt látható része egy késhegy; olyan vágószerszám, amely megoszt és szétválaszt. Világa tökéletes és rendezett, de élettelen - nem engedhet meg semmilyen spontaneitást vagy gyengeséget.
Arra figyelmeztetnek minket, hogy vegyünk egy mély lélegzetet, lazítsuk meg a nyakkendőnket, és engedjük el magunkat végre.
Nem baj, ha hibázunk.
Ha a dolgok egy kissé kicsúsznak a kezeink közül, az valószínűleg még jót is fog tenni nekünk.
Ne akarjunk mindent kézben tartani - az élet sokkal, sokkal több ennél.
"Aki kontroll alatt él, mindig ideges, hiszen mélyen belül nyugtalanság örvénylik benne. Ha megszabadulsz a kontrolltól, spontán és eleven vagy, akkor nem idegeskedsz. Nincs miért - történjen aminek történnie kell. Nincsenek elvárásaid a jövővel szemben, és neked sem kell elvárásokat teljesítened. Miért lennél ideges? Ahhoz, hogy az elmét kontroll alatt tarthassuk, olyan ridegnek, olyan fagyottnak kell lennünk, hogy az életenergia már nem juthat el végtagjainkba, testünk is megdermed. Ha az energia szabadon áramolhat, az elfojtásaid a felszínre törnek. Ezért az emberek megtanulták, hogyan maradjanak hidegek; hogy hogyan érintsenek meg úgy, hogy közben mégsem érintenek meg, hogy hogyan nézzenek rád úgy, hogy közben mégsem néznek rád. Az emberek közhelyekben élnek: "Szia, hogy vagy?" De nincs mögötte semmi és senki. Ezek csak arra szolgálnak, hogy a két embernek ne kelljen valóban találkoznia. Az emberek nem néznek egymás szemébe, nem fogják meg egymás kezét, nem próbálják érezni egymás energiáit, nem engedik a másikat magukba áramolni - mindenki fél; csak átevickél valahogy az életén, hidegen, élettelenül, egy kényszerzubbonyba zárva."
Osho
.........................................................................<>Doke<>..........................................................................Ha most megkérdeznél, elmondanám.... volt egyszer egy este,
mikor csillagok ragyogtak felettünk.
Tudtam, talán téged kereslek.
Fáztam, ám takarót adott nekem a lényed.
A sötétség puha árnya,akár a bátortalan vágy,remegtette testem
hogy valaki vágyhat Rám.
Féltem az újtól, nehogy valakit ismét elveszítsek.
Egy mosoly,lopott csókok,lopott majd minden pillanat,
az örömök, a vágy,már magam sem tudom mi ebből az igaz,
Illúzió, álom volt minden?
Volt igaz az ölelés?
Most fáj már ha nincsen.
Most már szinte mindegy mit írtam akkor, mit éreztem éppen.
Ne mondj semmit még, mert talán véget ér az álom,
felébredek, s magam mellé nézve semmit sem találok.
Óvatosan kapaszkodok beléd,szorítom a semmit,
hisz nem tudhatom mi jön még,
meddig tart a meddig.
Ne mondj semmit.... légy csak így szótlanul
lássalak olyannak mint a kép, amit önmagamban Rólad festek.

Csak annyit mondj majd egyszer, jó reggelt, az éjszakánknak vége,
s megkapod az életet az életért cserébe.
Most legyünk csendben, mert ránk zuhant az ég, felállni nem lesz könnyű.
Hallgass kérlek.....a csend beszéljen
én is hallgatok most még...
Doke
Elmondjam Neki vagy neki vagy nem?
Könnyebb lesz Nekem vagy nem?
Közelebb ér hozzám ezáltal vagy távolodni fog.
A szavak erővel bírnak...
Rombolnak vagy építenek?
A helyzet dönti el.....kinek mit jelent!
Ha házat építesz akkor egy új alap gondolata is felkavar és taszít.
H a csak tervezel akkor segítségként hat,
persze csak akkor ha rád is hatással vannak a tervek amiket más készített el...
Ám ilyen lesz a házad azt neked kell eldöntsd!!
De tartozol annyival a másiknak,hogy elmondod nekik amit adni akartak az neked
nem kell, nem a te ízlésed nem a te terveid.
Fájni fog talán nekik.....de megtudják!
"A nap újra átzuhan az égen,
és kirajzolódik a tiszta fényben,
hogy sehová sem vezet az út,
amin ma mindenki siet.
Arcokat látok kőből és fémből
rettegnek az őszinteségtől,
de egy óvatlan pillanatban
leomlik a kártyavár.
Az igazság fáj!
A felvirradó nap semmi újat nem sejtet.
Az igazság fáj!
Az út amin állsz, sehová sem vezet.
Az igazság fáj!
Egy élet kevés, hogy elvesztegetsd.
Új évezred, egy végső próba,
céltalanság, mint életforma...
Althangon dúdolgatjuk
a Pusztulás Himnustait.
Semmit se kaphatsz a sötétségtől!
Tüzeket gyújtunk, de félünk a fénytől.
Egy kényelmes hazugsággal
még kihúzzuk holnapig.
Smink és kirakat-mosoly mögé
rejtve a hanyatlás,
de hazugságaink közt
mégis közhellyé válik az igazság:
Egy élet kevés, hogy elvesztegesd!
.........................................................................<>Doke<>..........................................................................
".....Mondjuk, valaki büdös sózott halat
eszik, míg mások meg a szagát sem állják-
a halevőnek a bűz mégis ambróziának tűnik.
Mi hiányozhat neki hát a boldogsághoz?
És ha valakinek ritka rút
a felesége, de az ő szemében versenyre
kel a milói Vénusszal is, vajon neki mi
más jelentené a boldogságot?...
Nincs különbség balgák és bölcsek
között, vagy ha van, az a balgákat dicséri.
Először is, mert a boldogság nagyon
kevésbe kerül nekik: egy parányi képzelőerőbe;
másodszor pedig: gyönyörűségüket
számtalan emberrel képesek megosztani...."
.............
Az egyetlen mód, hogy kijuss ebből a dilemmából az, ha mindkettőt egyszerre engeded el. Úgy nem juthatsz ki belőle, ha listát állítasz össze a döntésed mellett és ellene szóló érvekből - az elméddel nem találod meg a megoldást.
Inkább kövesd a szívedet, ha tudod, hol találod.
Ha nem tudod, akkor pedig csak ugorj - és a szíved olyan gyorsan kezd majd verni, hogy rögtön tudni fogod, merre keresd!
.........................................................................<>Doke<>..........................................................................Hogy ki az igaz barát?
Az, kinek megérted
Minden kimondott és elhallgatott szavát.
Kinek a szeme számodra nyitott könyv,
És ha ezeket a szemeket
Elönti a könny
Akkor te adod a válladat,
Hogy kisírja magát, s közben
Halkan megkérdezed: "MI bánt?"
Ki elmondja neked minden baját
És te meghallgatod és segítesz Megoldani a gondját.
Kit sose akarsz túlszárnyalni.
Legyőzni, kit sose tudnál igazán mellőzni.
Akit tisztelsz, s érdekel, hogy mi van vele
S a bajban mindig kiállsz mellette.
Nem érdekel, hogy kis hibát követett-e el, vagy nagyot,
A bajban akkor is barátok maradtok.
És milyen érzés ha neked van egy igaz barátod?
Felemelő dolog nem gondolod?
Ha van egy ember ki megérti minden bánatod,
S neki elmondhatod minden gondolatod.
Kivel érzed, hogy nélküle nem vagy egész,
Ha ő nincs a fél éned elvész.Ki minden esetben kitart melletted,
S a vállára hajthatod a fejed, ha a sors sírásra késztetett.Kivel megbeszélheted minden dolgodat
Kiről tudod, hogy a hátad mögött rólad sose mondana rosszat.Kinek látványa mindig örömet okoz,S ő csillapítja a fájdalmadat, ha a sors kegyetlenül felpofoz.
Ki biztat, s reményt önt beléd,
S aki minden bajban megállja a helyét,ki sosem szól le, s megbecsül,
S kiálltok egymás mellett rendületlenül.Az igaz barátság hatalmas érték,Hogy mekkora arra nincs is mérték.Az igaz barátot szeresd, becsüld meg,S éreztesd vele, hogy milyen fontos,Mert ha nem vigyázol rá, a sors ilyen értéket hamar elkoboz.
Ezt jól jegyezd meg,Mert sok dolgot elveszíthetsz az életben,De az igaz barát mindig ott lesz,
És nem hagy elveszni a végtelenben.
sztojanka
Eredj, ha tudsz… Eredj, ha gondolod,
hogy valahol, bárhol a nagy világon
könnyebb lesz majd a sorsot hordanod,
eredj…
Szállj mint a fecske, délnek,
vagy északnak, mint a viharmadár,
magasából a mérhetetlen égnek
kémleld a pontot,
hol fészekrakó vágyaid kibontod.
Eredj, ha tudsz.
Eredj, ha hittelen
hiszed: a hontalanság odakünn
nem keserűbb, mint idebenn.
Eredj, ha azt hiszed,
hogy odakünn a világban nem ácsol
a lelkedből, ez érző, élő fából
az emlékezés új kereszteket.
A lelked csillapuló viharának
észrevétlen ezer új hangja támad,
süvít, sikolt,
s az emlékezés keresztfáira
téged feszít a honvágy és a bánat.
Eredj, ha nem hiszed.
Hajdanában Mikes se hitte ezt,
ki rab hazában élni nem tudott
de vállán égett az örök kereszt
s egy csillag Zágon felé mutatott.
Ha esténként a csillagok
fürödni a Márvány-tengerbe jártak,
meglátogatták az itthoni árnyak,
szelíd emlékek: eszeveszett hordák,
a szívét kitépték.
S hegyeken, tengereken túlra hordták…
Eredj, ha tudsz.
Ha majd úgy látod, minden elveszett:
inkább, semmint hordani itt a jármot,
szórd a szelekbe minden régi álmod;
ha úgy látod, hogy minden elveszett,
menj őserdőkön, tengereken túlra
ajánlani fel két munkás kezed.
Menj hát, ha teheted.
Itthon maradok én!
Károgva és sötéten,
mint téli varjú száraz jegenyén.
Még nem tudom:
jut-e nekem egy nyugalmas sarok,
de itthon maradok.
Leszek őrlő szú az idegen fában,
leszek az alj a felhajtott kupában,
az idegen vérben leszek a méreg,
miazma, láz, lappangó rút féreg,
de itthon maradok!
Akarok lenni a halálharang,
mely temet bár: halló fülekbe eseng
és lázít: visszavenni a mienk!
Akarok lenni a gyújtózsinór,
a kanóc része, lángra lobbant vér,
mely titkon kúszik tíz-száz évekig
hamuban, éjben,
míg a keservek lőporához ér.
És akkor…!!
Még nem tudom:
jut-e nekem egy nyugalmas sarok,
de addig, varjú a száraz jegenyén:
én itthon maradok.
Remenyik Sándor
.........................................................................<>Doke<>..........................................................................Nézted már a Szent-Anna tó vizét?
Milyen titokzatos, milyen sötét.
Semmit se látsz,
csak olykor egy-egy furcsa csillanást,
amint ezüst halak
suhannak mélységein át…De olykor hirtelen
jön valami eltévedt sugár,
zöldes világra gyújtotta lent a mélyt,
s a mélynek vége nincs sehol, sehol…Olyan a szív is,
mint a Szent-Anna tó titokzatos vize.
Elnézed néha: Zörgő kis doboz,
furcsa, lecsukott.
Hogy mikor, nem tudod:
de néha jön egy bomlott pillanat,
kitárul a mély, olyan szörnyű mély,
hogy előtte szédülve megállsz,
s imádkozol: Miatyánk, Szerelem
szenteltessék meg a Te neved…Nézted-e már tavaszi napsugárban
a Szent-Anna tó haragoszöld vizét?Nézted már a kedvesed szívét?
Wass Albert
A mesterek nem tanítják az igazságot; az igazságot nem lehet tanítani. Az igazságot csak átadni lehet, és ez túl van minden szentíráson, minden szón. Ez egy közvetlen átadás, egy transzmisszió; a mester energiája energiát gerjeszt benned. Ez egyfajta szinkronicitás...
Nagy szeretettel, nagy bizalommal, nyitott szívvel kell a mesterhez közeledned. Neked fogalmad sincs arról, hogy te ki vagy. Ő viszont tudja, hogy ki ő, és azt is tudja, hogy te ki vagy. A hernyó valószínűleg nincs tudatában annak, hogy ő pillangóvá válhat. Ti is ilyen hernyók vagytok - bodhiszattvák. Minden hernyó bodhiszattva, és minden bodhiszattva hernyó. Bodhiszattva az, aki képes pillangóvá változni, aki képes buddhává változni; az, aki csírájában, lénye mélyén már most is egy buddha...
A mester-tanítvány kapcsolat ugyanaz, mint a pillangó és a hernyó közötti kapcsolat; egy barátság a pillangó és a hernyó között. A pillangó nem tudja bebizonyítani a hernyónak, hogy belőle is lehet pillangó; a logika itt nem segít. De a pillangó felébresztheti a hernyóban a vágyat - ez lehetséges.
Osho

.........................................................................<>Doke<>..........................................................................
"Teljesen kimerítette az életenergiáját azon erőfeszítése, hogy fontosság-tudatának hatalmas és nevetséges gépezetét továbbra is üzemben tartsa. Annyira buzgón igyekezett, hogy "a dolgokat kézben tartsa", és hogy biztosítsa: "minden a legnagyobb rendben folyik", hogy végül teljesen elfelejtett pihenni. Ő nem engedheti meg magának, hogy játékos legyen. Ha egy időre maga mögött hagyná kötelezettségeit egy tengerparti utazás kedvéért, talán az egész építmény összedőlne.
Az üzenet azonban nem pusztán az, hogy munkamániás lehetsz. Az életünk összes olyan természetellenes, bevett rutinjáról szól, amiket azért gyakorlunk, hogy biztonságban érezhessük magunkat, és egyben jó távol tarthassuk a káoszt és a spontaneitást házunk tájától. Az élet nem valami üzlet, amit kézben kell tartani, hanem egy misztérium, amit meg kell élni. Itt az idő, hogy széttépd a blokkolókártyádat, megszökj a gyárból, és kirándulj egyet az ismeretlenbe. Meglátod, munkád is gördülékenyebben halad majd, ha pihenten térsz vissza."
.........................................................................<>Doke<>.........................................................................."Aki lelkiismeretén keresztül él, megkeményedik. Aki tudatosságán keresztül él, az lágy marad. Miért? Mert ha elméletek szerint akarsz élni, akkor teljesen természetes, hogy megmerevedsz. Karakterré merevedsz. Folyton a hátadon kell cipelned a karakteredet. Ez a karakter pedig olyan, mint valamiféle páncél: védelmez, biztonságérzetet ad. A "lelkiismeretes" ember egész életét ebbe a karakterbe fektette. Minden élethelyzetre ezen a karakteren keresztül reagál, nem pedig közvetlenül. Akármit kérdezel tőle, neki előre gyártott válaszai vannak. Ilyen egy megkeményedett ember - nehézkes, ostoba, gépies. Talán egy jó számítógép, de nem ember: te csinálsz valamit, ő pedig egy jól bevált séma szerint reagál. Reakciói kiszámíthatók; olyan, mint egy robot.
A valódi ember spontánul cselekszik. Ha őt kérdezed valamiről, a kérdésedre spontán, élő választ kapsz, nem pedig egy mechanikus reakciót. Megnyitja szívét a kérdésed előtt, feltárja magát a kérdésednek, és a jelenben válaszol..."Osho
A Zen azt akarja, hogy bőségben élj, hogy teljességben élj, hogy intenzíven élj - nem a minimumon, ahogy a kereszténység akarja, hanem a maximumon, túláradón. Életednek másokat is meg kell érintenie. A boldogságodat, bőségedet, mámorodat nem szabad magadba zárnod, mint valami mag. Ki kell nyílnod, mint egy virág, és szét kell árasztanod illatodat minden irányba, kivétel nélkül mindenki felé - nem csak a barátok, hanem az idegenek felé is. Ez az igazi együttérzés, ez az igazi szeretet: saját megvilágosodásodat, saját túlvilági táncodat megosztani mindenkivel.
Osho
|
|
A Szivárványok Királynője olyan, mint egy csodálatos növény, mely színpompájának és virágzásának teljében van. Tele van élettel és lehetőséggel, nagyon szexuális. Ujjaival a szerelem dallamának ritmusára csettintget, zodiákus-lánca pedig úgy helyezkedik el a nyakán, hogy szíve fölött a Vénusz jelképe fekszik. Karján átvetett fátyla magok sokaságát rejti, és ahogy a szél fúj, ezek a magok mindenfelé szétszóródnak, és gyökeret eresztenek, ahol csak lehet. A Szivárványok Királynője nem aggódik amiatt, hogy a magok termőtalajra vagy sziklákra hullana-e - Ő csak szórja, szórja őket mindenfelé az élet és szeretet tiszta ünnepében. Saját virágzásával harmóniában virágeső hullik rá az égből, az emóciók vize pedig játékosan hömpölyög a virág alatt, melyen ül.
|
Gondolj rám sokszor...
Ha napfényt látsz vagy csillagot.
Ha felhők is takarnak, hidd el ott vagyok
S ahogy mondtad "RAGYOGOK"

"Ahhoz,hogy egy csók jó legyen,jelentenie kell valamit.
Azzal kell megtörténnie,akit nem tudsz kiverni a fejedből,hogy mikor az ajkaitok összeérnek,egész testeddel érezd.
Olyan heves és mély kell legyen,hogy ne akarj többé levegőt venni."
......fuldoklom....!
Úgy öleltél át, ahogy vad szél a fát..
egy mély csók.. mindent felgyújtott
egy lángoló, mindent feldúló érintés....
Csak ennyi volt...és VÉGE....
Elfojtott és kirobbanó,
Gyengéd, mégis vad...lehengerlő.
mint a nyári vihar.
Tiniként volt hasonló érzés bennem.
Nem szerelem hanem egy egyszerű de mégis tiszta, érzéki vágy ami benn, mélyről fakad.
Megmagyarázhatatlan mégis érthető.
VÁGY.....mit jelent napjainkban e szó?
Neked?
Csak testi vágy?
Lelki érzékiség utáni vágy?
Számomra mindez együtt és egyenként BÁR külön MIND......AKAROM vadul féktelenül,
szabályok nélkül....

korábbi bejegyzések | Laptetejére
Oldalam: Heaven,