Aki már elment - keze bénán lecsüng
A kéz, amivel megcirógatott, s nevelt
Nincs keringés belül, - az idő letelt
Csak most érted meg - a vég után
Már teste lélektelen, hideg
De úgy odabújnál
Csak egy utolsó ölelésre
Mint régen, kéz a kézbe
Érezni azt, hogy szívében még lüktet a lét
S látod, elment... örökre elalélt...
Nem találsz már válaszokat ajkán
Hiába keresed huncut mosolyát
A fény megtörik szemében oly furcsán
Rád néz....de tudod, hogy nem lát...
A halál sötét palástja ráborult
Összekócolta fürtjeit, amivel kisdedként
Oly sokszor játszottak kíváncsi ujjaim
Amikor testéhez emelt szótlan szeretetével
S az esti fürdetés után halkan dúdolt, - nekem...
A dalokat nem feledem soha
Továbbadtam, s adom, ahogy ígértem
S ha majd egyszer megírom a végsőt
Ami elhagyja utoljára lelkem
A kottából felszálló trillákat újra hallgatjuk majd
Odafenn...békében...
/Equinnox /
.........................................................................
<>Doke<>..........................................................................