Doke

Minden út összefut....

.........................................................................<>Doke<>..........................................................................

Vándorolsz,míg Élsz!

“Azt hiszed, házat építettél, s pályád büszke ormairól elégedetten szemlélheted a világot?

Nem tudod, hogy örökké vándor maradsz, s minden, amit csinálsz, az úton haladó vándor mozdulata?

Örökké városok, célok, életkorok és változások között haladsz, s ha megpihensz, nem pihensz biztosabban, sem tartósabban, mint a vándor, aki megtöttyed az útszéli almafa árnyékában egy fél órára útközben.

Tudjad ezt, mikor terveket szövögetsz.

Utad értelme nem a cél, hanem a vándorlás.

Nem helyzetekben élsz, hanem útközben.”

Márai Sándor

 

.........................................................................<>Doke<>..........................................................................

Véletlen vagy Igen?

"Nem hiszek a véletlen találkozásokban.

A világ törvénye olyan, ami egyszer elkezdődött, azt be is kell fejezni.

Nem valami nagy öröm ez.

Semmi sem érkezik idejében, semmit sem ad az élet akkor, amikor felkészültünk rá.

Sokáig fáj ez a rendetlenség, ez a késés.

Azt hisszük, játszik velünk valaki.

De egy napon egyszer észrevesszük, hogy csodálatos rend és rendszer volt mindenben... két ember nem találkozhat egy nappal sem előbb, csak amikor megértek e találkozásra."

Márai Sándor

.........................................................................<>Doke<>..........................................................................

Az igazi...

"Mintha kihűlt volna az öröm a földön.

Néha, pillanatokra, parázslik még valahol.

Az ember lelke mélyén él az emlék valamilyen derűs, napfényes, játékos világról, ahol a kötelesség szórakozás is, az erőfeszítés kellemes és értelmes...

Nézd meg az arcokat!

Amerre jársz, a világban, a kis és nagy közösségeken belül, mennyire feldúltak az arcok, milyen gyanakvók, mennyi feszültség, feloldatlan bizalmatlanság, görcsös ellenkezés az arcvonásokban!

Ez mind a magány feszültsége."

/Márai Sándor Az Igazi/

 

 

.........................................................................<>Doke<>..........................................................................

Por és hamuvá lesz minden...

“A végén minden olyan egyszerű lesz - minden, ami volt és ami lehetett volna.

Pornál és hamunál is kevesebb lesz minden, ami egykor tény volt.

Amitől úgy égett szívünk, hogy azt hittük, nem lehet elviselni, belehalunk, vagy megölünk valakit… mindez kevesebb lesz, mint a por, melyet a temetők fölött kavar és sodor a szél.”

(Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek )

.........................................................................<>Doke<>..........................................................................

Szomorúság és az emlékek

„A szomorúság egy váratlan pillanatban beborítja csodálatos ezüstszürke ködével szemed előtt a világot. S minden nemesebb lesz, a tárgyak is, emlékeid is!

A szomorúság nagy erő. Messzebbről látsz mindent, mintha vándorlás közben csúcsra értél volna. A dolgok rejtelmesebbek, egyszerűbbek és igazabbak lesznek ebben a nemes ködben és gyöngyszín messzeségben.”

(Márai Sándor)

.........................................................................<>Doke<>..........................................................................

Egy is elég

.........................................................................<>Doke<>..........................................................................

Arról, hogy minden nap tovább kell menned...

S mert vándor vagy, minden nap tovább kell menned az úton, mely egyetlen célod, tehát lelked és a lelkedben elrejtett isteni tartalom megismerése felé vezet. Nem könnyű ez. Gondold csak meg, milyen sokfajta csábítás hívogat útközben, hogy megpihenj, félbeszakítsd utadat, mással törődjél! Szép nő áll az út mentén és bájos mosollyal int feléd. Tested és érzékeid felelnek e hívásra, szeretnél elvegyülni e szép testtel és átadni magad a kéj édes bódulatának. De tudnod kell, hogy a hiú és kéjes pillanatokat a teljes kietlenség és tanácstalanság követi. Mert lelked mást akar, s mikor tested megéteted egy másik test fülledt fűszerével, a lélek éhes és szomjas marad. Pénz, érdemrendek, címek, rangok akadnak utadba: de mit kezdesz mindezzel, ha a figyelem, fáradtság, idő, mely a világi elismerés ára, elvonja lelked legjobb erőit az isteni megismerésétől? Cimborák kurjongatnak az út mentén, s hívnak magukkal, kaján vállalkozásra biztatnak: mit nyerhetsz minden üzleten és szórakozáson, ha a játékasztal vagy a kocsmaasztal mellett vesztegelsz, s közben lelked kínzó sürgetéssel kérdi: "Miért lopod itt az időt? Mindez gyermekes és aljas. Tovább kell menned, hiszen dolgod van." Körülbelül így szól hozzád az élet, minden nap, minden pillanatban - megpihenni hív, kéjelegni, szórakozni, kielégülni a hiúságban és hatalomban. De mikor nem ez a dolgod! Vándor vagy és minden nap tovább kell menned. Nem tudhatod, meddig élsz, s egyáltalán lesz-e időd, eljutni utad végcéljához, lelked és az isteni megismeréséhez? Ezért menj minden nap tovább, sebes lábakkal és szegényen is.

Mert vándor vagy.

 

.........................................................................<>Doke<>..........................................................................