További idézetek...
Kedvenc helyeim:
Utolsó kommentek
- Semmi és Minden....., sztojanka: A világon mindenki igaz akar lenni, mert csak az igaz... »
- Vedd észre,hogy szabad vagy!!, Doke: Köszönöm... Honnan tudod mindig a választ amikor a kérdésem feléd... »
- Vedd észre,hogy szabad vagy!!, sztojanka: "Gondolj valakire, aki kellemetlen számodra - valakire, akit általában elkerülsz,... »
- Nyugalmat akaroooooooooooooook!, Doke: Ment a PM.... Itt is köszönöm :) »
- Nyugalmat akaroooooooooooooook!, sztojanka: Hallgasd meg ezt kérlek : www.monreal.hu/mozi/lelek/ima/ Remélem nyugalmat kapsz általa... »
- Tévedés... (18)
- Nézted valaha? (9)
- ......mondta a Kedves (9)
- Bensőd (8)
- Szerettelek s Te szerettél....csak nem egy időben.. (6)
Szerzők:
- Ady Endre (2)
- Bánat (12)
- Bob Marley (1)
- Delia Steinberg Guzmán (2)
- Doke (40)
- El kell mondjam (31)
- Én készítettem (1)
- Equinnox (1)
- Félelem (4)
- Francois Mauriac (1)
- Fuchs Éva (1)
- George Bernard Shaw (1)
- Gyurkovics Tibor (1)
- Hamvas Béla (1)
- Ismeretlen szerző (1)
- Jean de Tarna (2)
- József Attila (0)
- Juhász Gyula (2)
- Kassák Lajos (1)
- Kedven dalaim szövege (14)
- Kormorán (2)
- Lady Moon (1)
- Márai Sándor (8)
- Marcus Aurelius (2)
- Müller Péter (6)
- Osho (41)
- Pálnagy László (1)
- Paulo Coelho (4)
- Puskás Ágnes (1)
- Quimby (2)
- Remenyik Sándor (2)
- Rúzsa Magdolna (1)
- Seneca (3)
- Seng (1)
- Somlyó György: (1)
- Stephanie Dowrick (1)
- Stephen King (1)
- Szemlér Ferenc (1)
- Szepes Mária (3)
- Szeretem (10)
- Szeretet (8)
- Sztojankának (3)
- Találtam és tetszik.. (30)
- Tatiosz (4)
- Teréz anya (1)
- Végh György (1)
- Wass Albert (8)
- Yamuna (1)
Régebben
- Jelen
- 2011. május
- 2011. április
- 2011. március
- 2011. február
- 2011. január
- 2010. december
- 2010. november
- 2010. augusztus
- 2010. június
- 2010. május
- Az összes »
Ha keresel valamit:
Csakúgy,mert akarok beszélni
Ilyet még nem csináltam..
Pár gondolat amin töprengek, azon velem történt, történik.
Most nem verses formában.
Beszélgettem valakivel aki sok okos dolgot mondott nekem. Ami nehéz beismerni azt amit bekellene.
Mi is történt velem mostanság...az én szemszögemből:
Tönkre ment a házasságom,
Új helyre költöztem.
A Net világában elkezdtem valamit amiről azt hittem örökké tart majd..
Minden dologgal egy a közös: ÉN
Ha az ember életében tönkre megy valami sok dolgot tehet. Hibáztathat másokat vagy Önmagát.
A baj az ha Önsajnálatba csap át a dolog. S velem ez történt.
Okkal, ok nélkül, igazan vagy hamisan? Ki az aki tudja?
Nekem kellene...de a válaszom az örökös nem tudom.
Azt olvastam,hogy másokat okolni a velünk történtek miatt csalás és ámítás és a legkönnyebb dolog a világon.
Fel kell tegyük azt a kérdést Önmagunknak,hogy miért.
Miért van ez és az.....
Menekülni olyan barátságnak vélt kapcsolatokba amik az első rezgésnél elszakadnak,nem szabad. Persze utólag okos az ember.
Magyarázkodni igazunkért...csak azoknak kellene akik kételkednek benned. Csak kérdés, Nekik érdemes-e?
Sok dolgot tudok amit kell, de még több olyan dolog van amit nem. Megtapasztalni dolgokat sorsszerű dolog bizonyos esetekben.
Tanulni belőlük.....az szintén nehéz oldala az Életnek.
Mindennek oka van ami veled történik...legyen az kellemes vagy kellemetlen.
Ha megtalálod az utad...vagy az oda vezető kezet....szerencsés vagy!!
Csak tudj vele élni és fogadd el...
Nem minden kéz bánt...s a te kezed sem arra való,hogy üss vele!
.........................................................................<>Doke<>..........................................................................
Pár gondolat amin töprengek, azon velem történt, történik.
Most nem verses formában.
Beszélgettem valakivel aki sok okos dolgot mondott nekem. Ami nehéz beismerni azt amit bekellene.
Mi is történt velem mostanság...az én szemszögemből:
Tönkre ment a házasságom,
Új helyre költöztem.
A Net világában elkezdtem valamit amiről azt hittem örökké tart majd..
Minden dologgal egy a közös: ÉN
Ha az ember életében tönkre megy valami sok dolgot tehet. Hibáztathat másokat vagy Önmagát.
A baj az ha Önsajnálatba csap át a dolog. S velem ez történt.
Okkal, ok nélkül, igazan vagy hamisan? Ki az aki tudja?
Nekem kellene...de a válaszom az örökös nem tudom.
Azt olvastam,hogy másokat okolni a velünk történtek miatt csalás és ámítás és a legkönnyebb dolog a világon.
Fel kell tegyük azt a kérdést Önmagunknak,hogy miért.
Miért van ez és az.....
Menekülni olyan barátságnak vélt kapcsolatokba amik az első rezgésnél elszakadnak,nem szabad. Persze utólag okos az ember.
Magyarázkodni igazunkért...csak azoknak kellene akik kételkednek benned. Csak kérdés, Nekik érdemes-e?
Sok dolgot tudok amit kell, de még több olyan dolog van amit nem. Megtapasztalni dolgokat sorsszerű dolog bizonyos esetekben.
Tanulni belőlük.....az szintén nehéz oldala az Életnek.
Mindennek oka van ami veled történik...legyen az kellemes vagy kellemetlen.
Ha megtalálod az utad...vagy az oda vezető kezet....szerencsés vagy!!
Csak tudj vele élni és fogadd el...
Nem minden kéz bánt...s a te kezed sem arra való,hogy üss vele!
Nézted valaha?
Nézted?
Nézted valaha a gyerekeket játszani a
körhintán?
Hallgattad, mint az esőcseppek földet érnek
tompán?
Követted szemeddel egy pillangó szeszélyes
röptét,
Nézted a tovatűnő éjben a felkelő nap
fényét?
Lassítanod kéne.
Ne táncolj oly gyorsan.
Az idő rövid
A zene elillan...
Átrepülsz szinte minden
napodon?
S amikor kérded: \"Hogy s
mint?\"
Meghallod a választ?
Mikor a nap véget ér, te ágyadban
fekszel,
Tennivalók százai cikáznak
fejedben?
Lassítanod kéne.
Ne táncolj oly gyorsan.
Az idő rövid..
A zene elillan...
Szoktad mondani gyermekednek, \"majd inkább
holnap\"?
És láttad a rohanásban, amint arcára kiült a
bánat?
Vesztettél el egy jó barátot, hagytad kihűlni a
barátságot, szerelmet
Mert nem volt időd felhívni, hogy annyit
mondj: \"Szia\"?
Lassítanod kéne.
Ne táncolj oly gyorsan.
Az idő rövid.
A zene elillan.
Mikor oly gyorsan szaladsz, hogy valahová
elérj,
Észre sem veszed az út
örömét.
Mikor egész nap csak rohansz, s
aggódsz,
Olyan ez, mint egy kibontatlan ajándék.. melyet eldobsz szinte egy
perc alatt.
Az Élet nem versenyfutás
Lassíts, ne szaladj oly
Nézted valaha a gyerekeket játszani a
körhintán?
Hallgattad, mint az esőcseppek földet érnek
tompán?
Követted szemeddel egy pillangó szeszélyes
röptét,
Nézted a tovatűnő éjben a felkelő nap
fényét?
Lassítanod kéne.
Ne táncolj oly gyorsan.
Az idő rövid
A zene elillan...
Átrepülsz szinte minden
napodon?
S amikor kérded: \"Hogy s
mint?\"
Meghallod a választ?
Mikor a nap véget ér, te ágyadban
fekszel,
Tennivalók százai cikáznak
fejedben?
Lassítanod kéne.
Ne táncolj oly gyorsan.
Az idő rövid..
A zene elillan...
Szoktad mondani gyermekednek, \"majd inkább
holnap\"?
És láttad a rohanásban, amint arcára kiült a
bánat?
Vesztettél el egy jó barátot, hagytad kihűlni a
barátságot, szerelmet
Mert nem volt időd felhívni, hogy annyit
mondj: \"Szia\"?
Lassítanod kéne.
Ne táncolj oly gyorsan.
Az idő rövid.
A zene elillan.
Mikor oly gyorsan szaladsz, hogy valahová
elérj,
Észre sem veszed az út
örömét.
Mikor egész nap csak rohansz, s
aggódsz,
Olyan ez, mint egy kibontatlan ajándék.. melyet eldobsz szinte egy
perc alatt.
Az Élet nem versenyfutás
Lassíts, ne szaladj oly
gyorsan,
Mielőtt a dal, elillan.
Múltban élni...
Kutatod a múltat,
Keresed a jövőt,
De nem ismered
A jelenben lévőt.
Nem tudod ki barát
ki ellenség,
Válogatás nélkül ütsz,
ez nem más mint kevélység.
Tagadni a jelent ez nem jó politika
Elveszíted azt mi az Élet titka.
A mosolyok, a szavak
ki nem mondott gondolatok..
Mind múlttá válnak,
S egyszer csak halott.
Szép egy virág
mily gyönyörű csak lehet,
szirmaival kinyílik a kikelet.
Mikor csak bimbó volt elmentél mellette
Most hogy kibontakozott
Csak állsz felette.
Ha hullik szirma
kezed aláteszed
s tartod tenyeredben..
hogy legyen emléked.
Engedd a szirmot el..
Mint a múltad dolgait,
Hagy vigye el a szél.
Maradjon csak egy szép kép
a szívedben,
s élj a mában...
szeretetben.
Keresed a jövőt,
De nem ismered
A jelenben lévőt.
Nem tudod ki barát
ki ellenség,
Válogatás nélkül ütsz,
ez nem más mint kevélység.
Tagadni a jelent ez nem jó politika
Elveszíted azt mi az Élet titka.
A mosolyok, a szavak
ki nem mondott gondolatok..
Mind múlttá válnak,
S egyszer csak halott.
Szép egy virág
mily gyönyörű csak lehet,
szirmaival kinyílik a kikelet.
Mikor csak bimbó volt elmentél mellette
Most hogy kibontakozott
Csak állsz felette.
Ha hullik szirma
kezed aláteszed
s tartod tenyeredben..
hogy legyen emléked.
Engedd a szirmot el..
Mint a múltad dolgait,
Hagy vigye el a szél.
Maradjon csak egy szép kép
a szívedben,
s élj a mában...
szeretetben.
Egy érzés...
Egy könnycseppben...
Amíg tart...
Depresszió : Amíg tart
Megteszed, elveszed,
Azt amit az élet ad neked.
De céltalan, hasztalan,
Ha úgy éled, hogy vágytalan,
Míg tart, míg tart!
Arcodon fájdalom,
De boldogság a gát a célodon.
Vesztenél, vagy küzdenél,
Nem tudod még hogy élnél.
Neked is tudnod kell, mit ér,
Amit eddig megtettél,
Neked is tudnod kell, mi az,
Amiért élhetnél.
Míg tart, míg tart!
Tart, míg tart!
Tart, míg tart!
Neked is tudnod kell miért élsz majd,
Neked is tudnod kell miért,
Neked is tudnod kell miért élsz majd,
Neked is tudnod kell, MIÉRT!
Neked is tudnod kell, mit ér,
Amit eddig megtettél,
Neked is tudnod kell, mi az,
Amiért élhetnél.
Míg tart!
Tart... tart...
Míg tart!
Azt amit az élet ad neked.
De céltalan, hasztalan,
Ha úgy éled, hogy vágytalan,
Míg tart, míg tart!
Arcodon fájdalom,
De boldogság a gát a célodon.
Vesztenél, vagy küzdenél,
Nem tudod még hogy élnél.
Neked is tudnod kell, mit ér,
Amit eddig megtettél,
Neked is tudnod kell, mi az,
Amiért élhetnél.
Míg tart, míg tart!
Tart, míg tart!
Tart, míg tart!
Neked is tudnod kell miért élsz majd,
Neked is tudnod kell miért,
Neked is tudnod kell miért élsz majd,
Neked is tudnod kell, MIÉRT!
Neked is tudnod kell, mit ér,
Amit eddig megtettél,
Neked is tudnod kell, mi az,
Amiért élhetnél.
Míg tart!
Tart... tart...
Míg tart!
.........................................................................<>Doke<>..........................................................................
Nincs válasz...
"Én mitől féljek? Nekem az Isten hamar megmutatta,
hogy ha Ő elfordul tőled, akkor dühösen néz vissza.
Meg, hogy olyan keresztet ad, ami majd maga alá temet,
mert mit kínlódjon értem, ha a rossz meg velem nevet.
És ha visszakérdezhetnék, én egyből meg is tenném,
akit csak úgy elvettél, azt csak úgy visszavenném.
Egy szavad sem lehetne, aki így előre fizet
az egy ima helyett, Uram, most már átkozódik tizet.
Mert te osztasz úgy mindent, hogy az ember nem is tudja,
hogy mit kap majd a bánatára, s mit kap majd a jóra.
Ezért várom a választ, velem vajon minek tetted,
ami a jóhoz kellett volna........
tőlem túl korán elvetted."
hogy ha Ő elfordul tőled, akkor dühösen néz vissza.
Meg, hogy olyan keresztet ad, ami majd maga alá temet,
mert mit kínlódjon értem, ha a rossz meg velem nevet.
És ha visszakérdezhetnék, én egyből meg is tenném,
akit csak úgy elvettél, azt csak úgy visszavenném.
Egy szavad sem lehetne, aki így előre fizet
az egy ima helyett, Uram, most már átkozódik tizet.
Mert te osztasz úgy mindent, hogy az ember nem is tudja,
hogy mit kap majd a bánatára, s mit kap majd a jóra.
Ezért várom a választ, velem vajon minek tetted,
ami a jóhoz kellett volna........
tőlem túl korán elvetted."
Angyalok márpedig vannak
Ki barát..
Barátnak lenni többet jelent mint megérteni a másikat.
Barátnak lenni többet jelent mint feltörölni a könnyeket.
Barátnak lenni többet jelent mint együtt átírni a történelmet.
Barátnak lenni többet jelent mint mint puszta szavak.
Barátnak lenni azt kell jelentse feltételek nélkül szeress.
Barátnak lenni azt kell jelentse tudd,hogy meddig mehetsz.
Barátnak lenni azt kell jelentse érezd mikor elég.
Barátnak lenni azt kell jelentse emlékezz arra ami szép.
Barátnak nincs olyan,hogy kötelesség.
Barátnak nincs olyan,hogy véget ért.
Barátnak nincs olyan,hogy feledés.
Barátnak nincs olyan,hogy vezeklés.
Barátra lelni nagy kincs.
Barátra lelni néha egy perc is elég.
Barátra lelni fájdalommal is jár
Barátra lelni mint másik szívet teremteni.
Két szívvel élni teher is lehet
De ezen segít a baráti szeretet.
Örülni annak mit tőle kapsz.
Még ha bántást is
Talán az is mosolyra fakaszt.
Nem az a barát ki keres sokszor,
Hanem az ki mindig ott van ha te keresed
Gyűlölet és remény...
Gyűlölni nem nemes érzés
mert megindít valami olyasmit ami vérzés.
Vérzés ami belőled fakad
S elszorítja szíved oly makacs.
Megbántó szavak mik haragra keltenek
sokszor már magad sem érted
mi történik veled.
Ekkor üvölteni szeretnél,
de visszhangzik csak benned a sikoly,
a méreg elemészti lelked
bármerre kiáltasz..falba ütközöl.
Lassan sodródsz a gyűlölettel
nincs helye már másnak
kiölsz magadból minden,
szeretet utáni vágyat.
Talán egyszer a kis ketyegőd megnyugszik
kitisztul és felkel...
Búcsút int a Gyűlöletnek.
Ha akkor felébredsz szíved aranynak érzed
Szemeidben a könnyek, emlékként égnek.
Utat marnak maguknak
a szíved felé...s rájössz arra:
Talán van remény!
(Doke)
.........................................................................<>Doke<>..........................................................................Mondd mért....
Emlékeim közt van egy tépett levél,
Levél, melyet nem is küldtem el.
Féltékenység szülte e bolond szenvedélyt,
De olvassuk csak el, mit mondd a levél:
“Mondd, miért szeretsz te mást, és én csak téged?
Miért másnak örülsz úgy, ahogy én néked?
Ha mellém sodort egyszer már az élet,
Én nem engedlek oly könnyen el.
Mondd, miért adtál reményt és oly sok álmot,
Ha mástól akarod a boldogságot?
Mondd, miért fogadtad el szerelmes szívem,
És hogyha elfogadtad, most miért dobtad el?
Az első pillanatban megmondhattad volna,
Szólhattál volna, ne kezdjük el.
De te lázba jöttél, s lágyan átkarolva,
Hozzám hajolva hazudtad el:
Hogy nem szeretsz te mást, enyém a szíved,
S lásd, kis búcsúlevél lett az ígéret.”
De én ezt a kis levelet most összetépem,
Ha így akartad, hát nekem sem fáj.
( Máté Péter)
.........................................................................<>Doke<>..........................................................................Elvesztettem Valakit......
Valakinek..
Kértelek légy velem
de nem voltál
Kértelek ne menj el
de elhagytál.
Kértelek ne bánts
de megtetted,
Kértelek gondolj rám
de nem tetted.
Kértelek ne menj előttem
mert nem tudlak követni
Kértelek ne maradj mögöttem
mert nem tudlak vezetni.
Kértelek jöjj mellém
de nem léptél
Kértelek légy BARÁT
De feledtél....
( Manónak..... )
.........................................................................<>Doke<>..........................................................................
Emberek között,mégis magányosan
A magány nem ott van, ahol egyedül lét van. A magány a társak között van. Akkor, amikor körbe vesznek bennünket.
Hányszor éltem már át a magányt.
Ültem egy asztalnál, ahol sokan ültek és mégis úgy éreztem, mintha ott sem lennék, nem illenék oda.
Álltam az emberek között és nem éreztem, hogy hozzájuk tartozom.
Amikor sokan vesznek körül, akkor találhatom csak meg az igazán, a mélységesen mély magányt.
Amikor nincs akihez úgy szólhatnék, hogy tudom, megérti.
Amikor hiába beszélek, hiába mondom el gondolataim, hiába tárulkozok ki
őszintén, csupán meghallgatnak, de valójában nem figyelnek rám.
Amikor megpróbálok tenni, de senki nem veszi észre.
Amikor mindenki lelkesedik, de Én nem értem miért.
Amikor Én égek a felfedezés, a ráismerés, a megértés lázában és a többiek nem látják, nem érzik, nem értik ugyan azt, mint Én.
Amikor szeretek, de ezt nem viszonozzák.
Amikor annyira hiányzik egyetlen őszinte szó, egyetlen önzetlen ölelés és nem találok ilyet.
Ez....ez a magány....
.........................................................................<>Doke<>..........................................................................
Szavak súlya...
Kimondott szavak mik fájnakkimondatlanok mik nem.
Mi felszínen van
csak újabb kérdéseket terem.
Kérdezni lehet
felelni nehéz,
megértetni magad
néha nagyon nehéz.
Ha a szemeddel látsz megértesz mindent.
Szívvel láttatni nem szabad,
hisz ott benn érezni lehet a titkokat
mit más szemnek meglátni nem szabad.
Szemed nem érzi a hideget s meleget
arra ott a bensőd....ahol érezni lehet.
Ha eltakarod a fényt látni nem látsz
de megérint a sötétség...a sziveden át.
Szemeddel láss
szíveddel érezz,
ezt mondja a fáma,
de lépj át egy másik világba.
Hol a gondolatok válnak képekké
a képek érzésekké,
az érzések pedig benned
egésszé..... .........................................................................<>Doke<>..........................................................................
Tűnő fények
Fognád a kezem,de már késő,
valami elromlott bennem.
Mit a világról hittem
mit szerettem: Halott..
Körülöttem csak lelkek
s szótlan csillagok.
Néha egy villanás mi
feltűnik a semmiből
megvilágítja a sötétséget
s akkor szép minden mint régen.
De tiszavirágélet amivel
a tündöklés bír...
S maradok ismét sötétben
mint mint éjjel megannyi sír.
Hol találni olyan fényt mi sosem alszik ki?
Keressem magamban...
Ezt könnyű mondani.
az emberek csak olyat tesznek velem
mivel lelkem fényét csak elveszthetem.
Úgy élsz ahogy élni engeded magad
Ezt tudom jól
Elegem van már a képmutató "barátokból"
Szeretek szeretni és ezt vállalom....
Bármilyen terhet hordok vállamon.
Felejteni nem tudok
Nem fogok hazudni
Vannak sebek mik nem fognak gyógyulni.
Lesz majd olyan nap
Mikor minden szép és fényes...
Ha engedi nekem a Lelkem.....s az ÉLET!
by Doke .........................................................................<>Doke<>..........................................................................
.....nem vagy már Ember!
Élek ahogy élek,
nem bánok semmit,
Mondják sokan,
nem szeretek senkit
Kinek szíve telve
haraggal és dühvel
Ne mondja meg nekem
Mit tegyek és kivel.
Elítélni bárkit
Mondvacsinált okkal
Nem jelent csak annyit,hogy
Játszunk a szavakkal.
Minden szó mit mondunk
Másba mar bele
Pedig nézz kicsit magadba
Lehet jobbat tenne.
A szavaknak súlya van
Ha csak rágondolunk akkor is,
Azokkal ölni lehet....
Más lelkét nagyon is.
Lerombolni könnyű
mi nehezen felépült
De a másik fájdalmába
A te lelked is sérül.
Ne hagyj veszni semmit
Nem éri meg hidd el!
Mert egyszer arra ébredsz,
hogy nem vagy már " EMBER"
by Doke
.........................................................................<>Doke<>..........................................................................
nem bánok semmit,
Mondják sokan,
nem szeretek senkit
Kinek szíve telve
haraggal és dühvel
Ne mondja meg nekem
Mit tegyek és kivel.
Elítélni bárkit
Mondvacsinált okkal
Nem jelent csak annyit,hogy
Játszunk a szavakkal.
Minden szó mit mondunk
Másba mar bele
Pedig nézz kicsit magadba
Lehet jobbat tenne.
A szavaknak súlya van
Ha csak rágondolunk akkor is,
Azokkal ölni lehet....
Más lelkét nagyon is.
Lerombolni könnyű
mi nehezen felépült
De a másik fájdalmába
A te lelked is sérül.
Ne hagyj veszni semmit
Nem éri meg hidd el!
Mert egyszer arra ébredsz,
hogy nem vagy már " EMBER"
by Doke
Bízni,bízni....bizni!
Bízni,bízni,bízni...
Ezt hallom folyton,
közben meg mar a félsz
s a bánat
azt hittem megoldom.
Kevés az ész....
elvette az érzelem
Ilyen vagyok.
Ezt is kell szeretned.
Nem tehetek róla,
dúl a lelkem háborúja,
egy kezemmel ölelnélek,
a másikkal ellöklek egy másik útra.
Kitartasz-e nem tudom
Lelkemben a bánat...
Miért nem én voltam az első
kit megtaláltál...
Ha vele beszél görcs van a gyomromban,
Mit mondhatsz neki vajon...titokban.
Voltam már második,
s nagyon utáltam...
Pedig azt mondták nem igaz....
Aztán mégis ráláttam.
Érzek valamit mi rossz
de még nem tudom mi az
kideríteni meg félek......
s ezért nincs vigasz.
Csókolnálak,
ölelnélek,de félek ettől
mert a sebek fájnak,
Ezt hallom folyton,
közben meg mar a félsz
s a bánat
azt hittem megoldom.
Kevés az ész....
elvette az érzelem
Ilyen vagyok.
Ezt is kell szeretned.
Nem tehetek róla,
dúl a lelkem háborúja,
egy kezemmel ölelnélek,
a másikkal ellöklek egy másik útra.
Kitartasz-e nem tudom
Lelkemben a bánat...
Miért nem én voltam az első
kit megtaláltál...
Ha vele beszél görcs van a gyomromban,
Mit mondhatsz neki vajon...titokban.
Voltam már második,
s nagyon utáltam...
Pedig azt mondták nem igaz....
Aztán mégis ráláttam.
Érzek valamit mi rossz
de még nem tudom mi az
kideríteni meg félek......
s ezért nincs vigasz.
Csókolnálak,
ölelnélek,de félek ettől
mert a sebek fájnak,
mit okozott eddig lelkemben a bánat.
.........................................................................<>Doke<>..........................................................................Te tehetsz Magadért...
A boldogságot keresed?
Nyisd meg a szíved...
Áramoljon bele a szeretet
mi mindenből ered..
Örülj a Napnak
Örülj a Holdnak..
S énekelj vidáman a csillagoknak.
Ne keress értelmet abban miben nincs
hisz az Élet maga a kincs.
Nem szorítja gúzsba kezed a bilincs,
ha elűzöl lelkedből mindenféle kínt.
Tedd ezt úgy,hogy gondolj arra,
az öröm egy nagy vasajtó..
s te vagy a Kovácsa....
Nyisd meg a szíved...
Áramoljon bele a szeretet
mi mindenből ered..
Örülj a Napnak
Örülj a Holdnak..
S énekelj vidáman a csillagoknak.
Ne keress értelmet abban miben nincs
hisz az Élet maga a kincs.
Nem szorítja gúzsba kezed a bilincs,
ha elűzöl lelkedből mindenféle kínt.
Tedd ezt úgy,hogy gondolj arra,
az öröm egy nagy vasajtó..
s te vagy a Kovácsa....
.........................................................................<>Doke<>..........................................................................
Mindened meg van...
Nem az a boldogság, ha megkapjuk, amire vágyunk, hanem ha élvezzük, amink van.
.........................................................................<>Doke<>..........................................................................
Rejts el a fájdalmad, ha......
Fájdalmam elrejtni jajj nem tudom,
a bánat könnyei csurognak arcomon.
Miként patakban a víz száguldnak gondolataim,
de nem úsznak tova,pedig nagyon akarom.
Feltépett sebek miket gyógyultnak hittem
Vérzenek ismét, pedig elfedtem.
Gyógyírt rá magamban nem lelek,
Tekintek rá...s ledermedek.
Várom a választ kérdőn,remegve
Már nem segít senki,nincs hozzá kedve.
Magamara maradtam ezzel a gonddal
vele együtt élek...fájdalommal.
Minden gondolat, minden szó
Fáj, akár a didergőre hulló hó.
Miért nem lehet az élet egyszerű?
Miért kell hogy fájjon minden mi ésszerű?
Fájdalomnak ára van,
elveszni látszik a jó.
Sok bánat közt elvész a remény,
S érzéseid hiába valók.
Nézed kezeid, ölelnék a jót,
kicsúszik közülük, mintha ott sem volna.
Nem sötét az ég, amikor süt a Nap,
Csak, ha annak látjuk, amikor minden szorongat.
Szorító kezet tolnád el magadtól,
de minden erőd kevés,hogy kitörj.
A fájdalom lebénít,csontig hatoló,
Marcangol és szét tép, ami várható.
a bánat könnyei csurognak arcomon.
Miként patakban a víz száguldnak gondolataim,
de nem úsznak tova,pedig nagyon akarom.
Feltépett sebek miket gyógyultnak hittem
Vérzenek ismét, pedig elfedtem.
Gyógyírt rá magamban nem lelek,
Tekintek rá...s ledermedek.
Várom a választ kérdőn,remegve
Már nem segít senki,nincs hozzá kedve.
Magamara maradtam ezzel a gonddal
vele együtt élek...fájdalommal.
Minden gondolat, minden szó
Fáj, akár a didergőre hulló hó.
Miért nem lehet az élet egyszerű?
Miért kell hogy fájjon minden mi ésszerű?
Fájdalomnak ára van,
elveszni látszik a jó.
Sok bánat közt elvész a remény,
S érzéseid hiába valók.
Nézed kezeid, ölelnék a jót,
kicsúszik közülük, mintha ott sem volna.
Nem sötét az ég, amikor süt a Nap,
Csak, ha annak látjuk, amikor minden szorongat.
Szorító kezet tolnád el magadtól,
de minden erőd kevés,hogy kitörj.
A fájdalom lebénít,csontig hatoló,
Marcangol és szét tép, ami várható.
.........................................................................<>Doke<>..........................................................................
Pillangó szárnyán
Álmomban láttalak....
Egy virág volt a nap,
s a föld egy pillangó
rajta minden mi számomra jó.
Szárnyain a világ,
mint apró foltok,
Jobb szárnyán te vagy
a balon én vagyok.
Mily távol egymástól
és mégis oly közel,
mikor a pillangó
szél szárnyán megpihen.
Látom akkor tested
mily kecses és lágy
érezni vélem bőröd illatát,
mi szellővel felém száll.
Kívánom az éjjelt
mikor a világ megpihen,
hisz pillangónk szárnya
olykor egybekel.
Megfoghatom kezed
simogatom hajad,
nem választ el tőled semmi,
....így lesz teljes a nap.
Felébredni fájt...
ám mégis boldog vagyok,
hisz van egy világ,
ahol virágból van a napunk !
.........................................................................<>Doke<>..........................................................................
Egy virág volt a nap,
s a föld egy pillangó
rajta minden mi számomra jó.
Szárnyain a világ,
mint apró foltok,
Jobb szárnyán te vagy
a balon én vagyok.
Mily távol egymástól
és mégis oly közel,
mikor a pillangó
szél szárnyán megpihen.
Látom akkor tested
mily kecses és lágy
érezni vélem bőröd illatát,
mi szellővel felém száll.
Kívánom az éjjelt
mikor a világ megpihen,
hisz pillangónk szárnya
olykor egybekel.
Megfoghatom kezed
simogatom hajad,
nem választ el tőled semmi,
....így lesz teljes a nap.
Felébredni fájt...
ám mégis boldog vagyok,
hisz van egy világ,
ahol virágból van a napunk !
Hidd el...
Megérteni tetteid...
Jajj nem tudom.
Látom gondjaid arcodon.
Simítanám kezemmel homlokod
Ne legyen gond jele rajt...
De arcod elhúzod
S levegőt simít kezem.
Jöjj a kezemhez és érezd melegét,
Könnyebb lenne minden ha engednéd...
.........................................................................<>Doke<>..........................................................................Neked....
" Oly furcsák vagyunk mi emberek
a lelkünk sír, az arcunk nevet
Másokról azt hisszük boldog talán,
s irigykedünk is egy-egy vidám szaván
S nem vesszük, dehogy vesszük észre,
hogy fájó könnyek égnek csillogó szemében.
Oly furcsák vagyunk mi emberek
a lelkünk sír az arcunk nevet
Hazugság az egész életünk
hisz akkor is sírunk amikor nevetünk"
.........................................................................<>Doke<>..........................................................................
a lelkünk sír, az arcunk nevet
Másokról azt hisszük boldog talán,
s irigykedünk is egy-egy vidám szaván
S nem vesszük, dehogy vesszük észre,
hogy fájó könnyek égnek csillogó szemében.
Oly furcsák vagyunk mi emberek
a lelkünk sír az arcunk nevet
Hazugság az egész életünk
hisz akkor is sírunk amikor nevetünk"
Gondolsz-e Rám...
"MONDD, GONDOLSZ-E RÁM
Mikor egy Este, otthon egyedül talál,
Az ablakon kinézel, de semmit se látsz -
Mondd, gondolsz-e rám?
Mikor a napok léggömbjéből az idő elszivárog
És elfelejtett szavak után nem fordulsz már vissza
Mondd, gondolsz-e rám?
Megteszel mindent - úgy csinálsz, mintha élnél,
Órádra nézel, elrohansz mielőtt sírásra
Görbülne szád - mondd, gondolsz-e rám?
Mit elvettél magadtól -
Nem kapod ajándékba vissza -
Imád az Égbe, hallgatásod a Földre száll -
Mondd, gondolsz - e rám?
S mikor tavasszal nyílnak az erdei virágok,
Magadat a tükörben oly öregnek látod -
Mondd, gondolsz - e rám?
Tested áruként a holnapnak kínálod
És napról-napra árulod el titkaid másnak -
Mondd, gondolsz - e rám?
Mikor szerelmes kutyák vonyítanak az éjben,
Te egyedül gömbölyödsz fészkedbe
Mondd, gondolsz e rám?
Egyszer majd tudod, szép lesz újra minden.
Nem lesz hiba a dalban, nem lesz hiba a versben
Igaz lesz minden szó a csókok szívhez érnek
S a madarak, messzi délről lassan hazatérnek
S én várni fogok, mert várni kell,
Arra: aki nem jön el.
Fáradt éjszakában tudod álmatlan a csend,
De hajnalban a derengés új reményt üzen.
Éhes madár a reggel, az emlék megpihen
Akit az éjjel vártam nem jött ma sem el."
Mikor egy Este, otthon egyedül talál,
Az ablakon kinézel, de semmit se látsz -
Mondd, gondolsz-e rám?
Mikor a napok léggömbjéből az idő elszivárog
És elfelejtett szavak után nem fordulsz már vissza
Mondd, gondolsz-e rám?
Megteszel mindent - úgy csinálsz, mintha élnél,
Órádra nézel, elrohansz mielőtt sírásra
Görbülne szád - mondd, gondolsz-e rám?
Mit elvettél magadtól -
Nem kapod ajándékba vissza -
Imád az Égbe, hallgatásod a Földre száll -
Mondd, gondolsz - e rám?
S mikor tavasszal nyílnak az erdei virágok,
Magadat a tükörben oly öregnek látod -
Mondd, gondolsz - e rám?
Tested áruként a holnapnak kínálod
És napról-napra árulod el titkaid másnak -
Mondd, gondolsz - e rám?
Mikor szerelmes kutyák vonyítanak az éjben,
Te egyedül gömbölyödsz fészkedbe
Mondd, gondolsz e rám?
Egyszer majd tudod, szép lesz újra minden.
Nem lesz hiba a dalban, nem lesz hiba a versben
Igaz lesz minden szó a csókok szívhez érnek
S a madarak, messzi délről lassan hazatérnek
S én várni fogok, mert várni kell,
Arra: aki nem jön el.
Fáradt éjszakában tudod álmatlan a csend,
De hajnalban a derengés új reményt üzen.
Éhes madár a reggel, az emlék megpihen
Akit az éjjel vártam nem jött ma sem el."
.........................................................................<>Doke<>..........................................................................
Csillagok ha mesélnének
Valami elmúlt
új nap ébredett.
Vágyakozón,álmosan pillog
mint ha ezer évet aludt volna,
gondolatban járt már itt.
Ismerős az érzés,
mit a fény okoz a szemnek,
de most nem vakít...
csak símogat
mint kendőzetlen érzelmek.
Táncra hív az álom,
mi éjjelről itt maradt,
madarakkal szállni
ha földön járni már nem szabad.
Szárnyalni mesze fönn
a végtelenségben,
s a nap előtt odaérni,
békességben.
Végignézni felhők habján
a kibukkanó sugarakat,
s magamhoz ölelni a csillagokat,
mielőtt alszanak.
Szeretni a Nagy egészt
mi körül vesz engem
Ha ezt megtehetném
Nem kéne szenvednem.
Kezemben egy csillag,
mintha egy pici szív lenne,
benne akit szeretek,
annak félelme.
Védem azt a parányt...
ne kelljen féljen,
s ha új napra ébred,
Ő is csak meséljen..
.........................................................................<>Doke<>..........................................................................
Tiéd az álmom...
.........................................................................<>Doke<>..........................................................................
Mert...
Szívem a kezedben mint egy szál virág
Vigyázz rá, oltalmazd mintha magadét hordoznád.
Szirmai kezedet simítják, lágyan s gyengéden
Mint kezem arcod...ha hozzád érek.
Sosem hervad el,nem halványul szépsége
Szeretet élteti,mint minket
Csak a feledés vet éltének véget.
Illatának érzete bizsergesse lelked
s nefeledj engem sosem,
Mert elhervad a rózsa kezedben
s vele együtt a lelkem is elvesztem.
.........................................................................<>Doke<>..........................................................................
Szemed
Kimondott szavak mik fájnak
kimondatlanok mik nem.
Mi felszínen van
csak újabb kérdéseket terem.
Kérdezni lehet
felelni nehéz,
megértetni magad
néha nagyon nehéz.
Ha a szemeddel látsz megértesz mindent.
Szívvel láttatni nem szabad,
hisz ott benn érezni lehet a titkokat
mit más szemnek meglátni nem szabad.
Szemed nem érzi a hideget s meleget
arra ott a bensőd....ahol érezni lehet.
Ha eltakarod a fényt látni nem látsz
de megérint a sötétség...a sziveden át.
Szemeddel láss
szíveddel érezz,
ezt mondja a fáma,
de lépj át egy másik világba.
Hol a gondolatok válnak képekké
a képek érzésekké,
az érzések pedig benned
egésszé.....
kimondatlanok mik nem.
Mi felszínen van
csak újabb kérdéseket terem.
Kérdezni lehet
felelni nehéz,
megértetni magad
néha nagyon nehéz.
Ha a szemeddel látsz megértesz mindent.
Szívvel láttatni nem szabad,
hisz ott benn érezni lehet a titkokat
mit más szemnek meglátni nem szabad.
Szemed nem érzi a hideget s meleget
arra ott a bensőd....ahol érezni lehet.
Ha eltakarod a fényt látni nem látsz
de megérint a sötétség...a sziveden át.
Szemeddel láss
szíveddel érezz,
ezt mondja a fáma,
de lépj át egy másik világba.
Hol a gondolatok válnak képekké
a képek érzésekké,
az érzések pedig benned
egésszé.....
.........................................................................<>Doke<>..........................................................................
Mi jó a szívnek?
Mikor a szerelem hullámai, a szív partjához érnek,
Riadt dobbanás jelzi érkezését, reményt hoz, de félek.
Szétterülve rajta felperzsel mindent, mi a magányt táplálta,
Megtisztítva ad helyet egy új érzésnek, mi szívem eltalálta.
Ismerős érzés ez....érzem magamban
volt egyszer ember kinek odaadtam.
Felperzselte éltem,minden partját,
ezért félek most mert már most fáj..
Riadt dobbanás jelzi érkezését, reményt hoz, de félek.
Szétterülve rajta felperzsel mindent, mi a magányt táplálta,
Megtisztítva ad helyet egy új érzésnek, mi szívem eltalálta.
Ismerős érzés ez....érzem magamban
volt egyszer ember kinek odaadtam.
Felperzselte éltem,minden partját,
ezért félek most mert már most fáj..
Ha fáj is, had érezzem ízét, mert kell nekem,
Nem érdekel, mit hoz a jövő, csak legyen velem.
Mert annyira jó, mit szívemben, most érzek,
Kicsit maradjon velem, csak ennyit kérek.
Mi jó a szívnek kérdem én,
Minden hullám egy remény.
Reménykedni hogy nem kell félned
S a szerelem mindig megtalál Téged.
Megtalál téged, s befészkeli magát szívedben,
Otthonra lel benned, s fényt gyújt lelkedben.
Vigyázz e fényre, mi belőlled most árad,
Mert így válhat valóra, elveszettnek hitt vágyad.
Otthonra lel benned, s fényt gyújt lelkedben.
Vigyázz e fényre, mi belőlled most árad,
Mert így válhat valóra, elveszettnek hitt vágyad.
.........................................................................<>Doke<>..........................................................................
Idő
Néha rádöbbenek, hogy bármikor elveszthetlek,S arra, hogy nem elég, ha csak egyszer mondom, hogy szeretlek.
Hogy bármikor történhet veled, vagy velem valami,
Hogy milyen jó hangodat hallani.
Arra, hogy milyen nehéz néha őszintének lenni,
És milyen könnyű egy szóval megbántottá tenni.
Hogy meg kell mondani, ha valami fáj,
Arra, hogy mindent tönkretehet egy összeszorított száj.
Hogy túl rövid az élet arra, hogy veszekedjünk,
S, hogy mindig csak jobb sorsot reméljünk.
Arra, hogy mindig kell, hogy legyen erőnk arra, hogy nevessünk,
És mindig kell idő arra, hogy szeressünk. .........................................................................<>Doke<>..........................................................................
Vajh merre...
Minden nap,minden reggel,
azzal a tudattal kelek fel,
hogy ez a nap más lesz mint eddig,
mert minden jó megtörténik.
Vártam sokat,de hasztalan,
Nap nap után elrohant.
Vitte magával reményem,
hogy a jót egyszer megéljem.
Tettem szépet,tettem jót
de azt látom kevés volt.
Mit tehetnék ez ellen?
Vajon mennyit és mit kel még megélnem?
Nézem a holdat, hogy ragyog,
körülötte mint báránykái, a fénylő csillagok.
Egy apró parány ha lehetnék ott,
Legalább fényem adna hasznot.
Míg csillagokhoz nem mehetek,
Sóvárgok csak reményvesztve.
Utat vajon merre lelek,
Sötétségben elveszhetek.
.........................................................................<>Doke<>..........................................................................
azzal a tudattal kelek fel,
hogy ez a nap más lesz mint eddig,
mert minden jó megtörténik.
Vártam sokat,de hasztalan,
Nap nap után elrohant.
Vitte magával reményem,
hogy a jót egyszer megéljem.
Tettem szépet,tettem jót
de azt látom kevés volt.
Mit tehetnék ez ellen?
Vajon mennyit és mit kel még megélnem?
Nézem a holdat, hogy ragyog,
körülötte mint báránykái, a fénylő csillagok.
Egy apró parány ha lehetnék ott,
Legalább fényem adna hasznot.
Míg csillagokhoz nem mehetek,
Sóvárgok csak reményvesztve.
Utat vajon merre lelek,
Sötétségben elveszhetek.
Félelem
Félelem
Félni a mától,
Félni a múlttól,
Félni a holnaptól.
Félni a félelmet,mi átjárja agyam minden zugát.
Belehasít,ordít tépi szét a gondolataim.
Ki vagyok én egyáltalán?
Ember,vagy csak egy piszkozat,
Miért teszem mit teszek,
ez a sorsom,mit változtatni nem lehet?
Félni a szót,
Félni a vágyat
Félni a ki nem mondott érzéseket.
Félni azt ki vagyok,ki leszek.
Mozdulatlanságban,bezárva,
könnyem csurog torkomon.
Fulladok érzem,de félek...
Félek lélegezni,beszívni az éltető nedűt.
Érzékeim elhagynak,illanak a semmibe,
talán majd ott a fényben,
messze....
Nincs félelem.
Félni a mától,
Félni a múlttól,
Félni a holnaptól.
Félni a félelmet,mi átjárja agyam minden zugát.
Belehasít,ordít tépi szét a gondolataim.
Ki vagyok én egyáltalán?
Ember,vagy csak egy piszkozat,
Miért teszem mit teszek,
ez a sorsom,mit változtatni nem lehet?
Félni a szót,
Félni a vágyat
Félni a ki nem mondott érzéseket.
Félni azt ki vagyok,ki leszek.
Mozdulatlanságban,bezárva,
könnyem csurog torkomon.
Fulladok érzem,de félek...
Félek lélegezni,beszívni az éltető nedűt.
Érzékeim elhagynak,illanak a semmibe,
talán majd ott a fényben,
messze....
Nincs félelem.
.........................................................................<>Doke<>..........................................................................
Szabadulni...
HÁBORGÓ,TEHETETLENSÉG...
Futni...futni...futni!!!
Ennyit éreztem mikor a fájdalom belhasított a lelkembe.
Mint az űzött vad próbál menekülni az üldözői elől,
keresvén az utat a szabadulás felé.
Erre gondolok én is....szabadulni!
Szabadulni attól ami jó,
attól ami mégis fáj s ordítani hátra: MIÉRT??????
Választ keresni arra,amire lehet nincs is válasz.
Megnyugvást találni arra ami sosem volt nyugodt.
Zakatolnak agyamban az emlékek,
mik mély nyomot hagytak bennem,
mint ha késsel vájták volna azokat lelkembe.
Mégis hátra nézek,s figyelem jön-e az üldöző,
mint amikor a szarvas szembenéz a vadásszal
s várom,hogy a félelem és kétségbeesés átjárja sajgó lelkem minden emeletét...
"Ember tervez,Isten végez!" mondják.
Istent akarván játszani emberi mivoltomban... EZT AKAROM!
Pedig nem lenne szabad...tudom,
de nem érdekel,mert nem vagyok magam.
Tombolok belül s marcangol valami,
valami megmagyarázhatatlan dolog,
ha nem kapok választ,érzem felemészt.
Éjjelente nézem a plafont
s könnyeim csorognak arcomon a tehetetlenségtől
lassan semmivé válok miatta legbelül.
Kinn hideg van,benn még hidegebb...
reszketek s reszketésem halkan felemesztéti minden erőmet.
Ordítanék,kiabálnék...de nem tehetem, nem merem.
Körülöttem minden csendes és nyugodt,
nem éreznek semmit...ellopnám az álmaikat szivesen.
Kérdések cikáznak fejemben szüntelen,
de némaságba búrkolózva,
nevetve kínomon....
nincs felelet.
Két világ talákozott s egybeforrt,
s felrobbant most hírtelen.
Szedném össze a darbjait de nem találok minden részt...
elvesztek valahol félúton az érzelmek viharában,
mint megannyi csillag az égen,
egymás mellett, mégis oly távol egymástól,messze a végtelenben.
Már utazni sincs erőm a gondolatokkal,
üres minden...elcsendesült a felszín.
A háborgás tehetetlenségbe csapott át,
lenn a felszín alatt,ott ahol árnyék honol mindig s némaság.....
Ennyit éreztem mikor a fájdalom belhasított a lelkembe.
Mint az űzött vad próbál menekülni az üldözői elől,
keresvén az utat a szabadulás felé.
Erre gondolok én is....szabadulni!
Szabadulni attól ami jó,
attól ami mégis fáj s ordítani hátra: MIÉRT??????
Választ keresni arra,amire lehet nincs is válasz.
Megnyugvást találni arra ami sosem volt nyugodt.
Zakatolnak agyamban az emlékek,
mik mély nyomot hagytak bennem,
mint ha késsel vájták volna azokat lelkembe.
Mégis hátra nézek,s figyelem jön-e az üldöző,
mint amikor a szarvas szembenéz a vadásszal
s várom,hogy a félelem és kétségbeesés átjárja sajgó lelkem minden emeletét...
"Ember tervez,Isten végez!" mondják.
Istent akarván játszani emberi mivoltomban... EZT AKAROM!
Pedig nem lenne szabad...tudom,
de nem érdekel,mert nem vagyok magam.
Tombolok belül s marcangol valami,
valami megmagyarázhatatlan dolog,
ha nem kapok választ,érzem felemészt.
Éjjelente nézem a plafont
s könnyeim csorognak arcomon a tehetetlenségtől
lassan semmivé válok miatta legbelül.
Kinn hideg van,benn még hidegebb...
reszketek s reszketésem halkan felemesztéti minden erőmet.
Ordítanék,kiabálnék...de nem tehetem, nem merem.
Körülöttem minden csendes és nyugodt,
nem éreznek semmit...ellopnám az álmaikat szivesen.
Kérdések cikáznak fejemben szüntelen,
de némaságba búrkolózva,
nevetve kínomon....
nincs felelet.
Két világ talákozott s egybeforrt,
s felrobbant most hírtelen.
Szedném össze a darbjait de nem találok minden részt...
elvesztek valahol félúton az érzelmek viharában,
mint megannyi csillag az égen,
egymás mellett, mégis oly távol egymástól,messze a végtelenben.
Már utazni sincs erőm a gondolatokkal,
üres minden...elcsendesült a felszín.
A háborgás tehetetlenségbe csapott át,
lenn a felszín alatt,ott ahol árnyék honol mindig s némaság.....
.........................................................................<>Doke<>..........................................................................
Elkezdődik...
Sziasztok.
Mi is lenne ez...azt még magam sem tudom.
Sokat olvasgatok és nézem miképpen alakulnak sorsok s olyankor elgondolkodom.....mi is az én gondom.
Azt hiszem semmi hiszen meg van minden ami a boldogsághoz kell.
De mik is ezek pontosan. Ez relatív. Mindenkinek más és más.
Nekem mi és mi volt, mi lesz?
Erre akarok, szeretnék rávilágítani múltbéli verseimmel, versekkel.
Legalább magamnak itt a "nagy" mindenben és ,mégis semmiben.
.........................................................................<>Doke<>..........................................................................korábbi bejegyzések | Laptetejére
Oldalam: Heaven,