Doke

Sztojannak válaszul...megtaláltam!

"Hosszú korszakokon át, újra és újra elmondták már ezt... az összes vallásos ember

ezt mondogatta:

"Egyedül érkezünk ebbe a világba, és egyedül is távozunk."

Minden összetartozás illúzió.

Az összetartozás ideája azért jelenik meg bennünk, mert egyedül vagyunk, és ez fáj.

Mi az egyedüllétünket együttlétbe akarjuk fojtani...

Ezért olyan fontos nekünk a szerelem.

Próbáld megérteni a dolog lényegét.

Általában azt gondolod, azért szerettél bele valakibe, mert az illető gyönyörű.

De ez nem így van.

Az igazság az, hogy azért leszel szerelmes, mert képtelen vagy egyedül maradni.

Ezért menekülsz, ezért próbálsz valahogy kitérni önmagad elől.

Vannak, akik nem emberekbe, hanem a pénzbe szeretnek bele.

Ők a pénzt és a hatalmat kezdik hajkurászni, aztán politikus lesz belőlük.

Ez is csak egyedülléted elkerülését szolgálja.

Ha megfigyeled az embert, ha alaposan megfigyeled önmagad, meg fogsz lepődni

- az ember minden tevékenységét visszavezetheted egyetlen egy kiindulóponthoz.

Ez pedig nem más, mint az egyedülléttől való félelem.

Minden más csupán kifogás.

Az igazi ok, hogy nagyon egyedül érzed magad."

Osho

.........................................................................<>Doke<>..........................................................................

A magánynak is lehet vége!?

Körülöttem csend, mely béklyót köt szívemen,
Szorítja a magány, s könny tolul szememben.

Fázom a hidegtől mit lelkem áraszt
Nem lelem melegét a boldogságnak.

A félelem, mint villámok
cikáznak bennem,
nincs kihez bújjak előlük,
csak az üres tér van körülöttem.

A szoba is üres, akár ha a szívem lenne
szívem félelemmel és magánnyal tele.
Nincs azonban senki, ki megértene engem,
Én sem teszek semmit, hogy ez ne így lenne.

Bármerre nézek, semmit sem látok,
Kereslek titeket, de senkit sem találok.
Vak vagyok, egyedül, s néma,
Hiába kiálltok, senki sem hallja.

Szeretném, ha mellettem lehetnél,
Mindent, mit tettem elfeledhetnél.
De ez lehetetlen.
Zaklatott vagyok.

Félek...
Egy féregként élek!
Utálok így élni!
Mikor fog az élet véget érni!?
...
De NEM! Nem szabad feladnom!
Az életben tovább kell haladnom.
Keresni a kiutat a végtelen ködből
Erőt meríteni a sok örömből.
S ha meglátom a sugarat, belekapaszkodni,
Teljes erőből ragaszkodni!

Tovább megyek, hátra se tekintve...

ÉLVE!
Egyszer a magánynak is lehet vége!

Hap-Doke

 

.........................................................................<>Doke<>..........................................................................

Magányos lettél...

.........................................................................<>Doke<>..........................................................................